Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
1. fejezet: Élete
1. FEJEZET. Élete. Ferencz József 1835 augusztus 9-én született Belső Szolnok vármegye Alparét nevű községében. Apja szintén József, br. Jósika János gazdatisztje volt. Anyja, Balogh Anna, régi magyar nemes családból származott. Testvérei: Károly, Anna s kis korában elhalt József. Első iskoláját atyjától s Anna nővérétől kapta. Kis korában eleven, virgonc gyermek volt s mint maga feljegyezte, sokszor forgott életveszélyben. Különösen a lovakat szerette s örömest ült az istállóban, hol a kocsisok lóhátra tették, miben nagy öröme telt. A falu lakói románok s játszó pajtásaitól könnyen tanulta meg a román nyelvet. 1841-ben a kolozsvári főiskolába ment, hol Károly testvére akkor utolsó éves diák volt s első tanulója. Tanulótársai közölt az elsők között volt. A rendes tantárgyakon kívül örömmel tanulta a rajzot és éneket. 1846-ban atyja meghalt Szentlászlón, Kolozsvár közelében. Ezután Köbölkútra költöztek. Anyja 1847-ben Magyarkapuson egy kis házat építtetett, mikor a zsindelyt ő maga hordotta fel a fedélzetre. 1848-ban, a nemzeti mozgalom megindulásakor, a poézis-osztályban volt. A diákok nemzetőri gyakorlatait az udvaron figyelemmel kisérve, ő is otthon összegyűjtötte s katonai gyakorlatokra tanította a falusi legényeket. Egy elszántási eset miatt a magyar és román bíró között civódás támadt, ebből nagy lárma és gabalyodás keletkezett, a harangokat félreverték s a család Septérre menekült édes anyja egyik testvéréhez. Innen másnap Marosvárhelyre, azután Ágyagfalvára mentek a székely nemzeti gyűlésre. 1848/49 telét Hid végen töltötte sógoránál, aki gróf Mikó Imre gazdatisztje volt. Itt honvédek, túl az Oltón németek voltak. Mikor a honvédeket Hidvégről kiverték, Bodokra menekültek s ott laktak, míg Bem Erdélyt megtisztította. 1849 tavaszán Marosvásárhelyt, majd Kolozsvárt lakott. Mikor az oroszok a várost elfoglalták, tanúja volt a magyar sereg kivonulásának. Putnoki százados alatt Tekében, mint nemzetőr, 2 hétig irodai szolgálatot teljesített. A szabadságharc lezajlása után Köbölkúton telepedtek le, majd Kapuson. Itt gazdálkodni kezdett. Szántott, vetett, aratott s már-már lemondott arról, hogy könyvet vegyen kezébe. De édes anyja nem tudott belenyugodni abba, hogy testvére iskoláit elvégezte s ő
