Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
20. fejezet: Az összeomlás után
399 Feladatai a kor hitéleti és szociális követelményeire való tekintettel és a tanárképzés. A nagybizottság, a távolság és a zavaros és nyugtalanító körülmények miatt, későre volt összehívható. A különböző javaslatok és indítványok csak úgy röpködtek a levegőben s már hallani lehetett, hogy az összehívás szándékosan késik. A tanácskozások folyamán aztán a különböző vélemények közeledtek egymáshoz, az ellentétek tompultak. A tárgyalt kérdéseket az E. K. T. kiküldte a köröknek hozzászólás végett. Az E. K. T. az 1923. évi főtanácsra terjesztette elé a nagybizottság által tárgyalt kérdéseket 18 pontban Gkv. 51—57.1.): 1. az egyházközségi szervezet, 2. egyházköri szervezet, 3. egyetemes egyházi adó, 4. egyházkörök új beosztása, 5. esperesi vizsgálat, 6. püspöki vizsgálat, 7. missziói ügy, 8. szórványok ügye, 9. kör- és segédlelkészség, 10. theológiai akadémia szervezete és a lelkészképzés reformja, 11. felekezeti népoktatás, 12. felekezeti középoktatás, 13. költségvetési törvény előkészítése, 14. számvevőség szervezése. 15. hívek fegyelmezése, 16. énekeskönyv, 17. unitárius nyomda, 18. egyetemi és más életpályákon levő tanulók elhelyezkedése. A főtanácsi bizottság megvizsgálván az E. K. T. ez előterjesztését, abban foglalta össze véleményét, hogy óhajtandónak tartja az ilyen értekezletek tartását, hogy a nézetek tisztuljanak s az egyházi közszellem éltetőbb legyen. A főtanács pedig megbízta az E. K. T.-ot, hogy az indítványokat dolgozza ki s vegye gyakorlatba, amennyiben szükségesnek és kívánatosnak tartja. És ilyen vezetőgondolatok irányítása mellett megkezdődött a munka. Már az 1920. évi főtanácsra jelentette az E. K. T., hogy míg az esperesi vizsgálószék eljárása s a kanonikus kérdések revideálása megtörténhetik, kiegészítette a kanonikus kérdéseket a mai idők követelte kérdésekkel. Meghatározta az egyházi töivények sorozatos kiadását. Felmerült egy állandó irodalmi bizottság szervezésének kérdése, — a többi egyházi adminisztrációs bizottságok hasonlóságára! — ami az Irodalmi Társaság körébe utaltatott. Hivatalos lapként 1919 okt.-ében megindult az Unitárius Közlöny, melyben a püspök körleveleket intéz a hívekhez. A püspök elnöklete alatt bizottság foglalkozott vallási kézikönyveinkben érezhető hiánnyal, s Ürmösi József unitárius egyháztörténelmét az 5. elemi osztály részére tankönyvül elfogadta. Ugyané bizottság megbízta dr. Borbély Istvánt a magyar unitárius dogmatörténet megírásával. Igen intenzív szervezőmunka indult meg az iskolák megmentése és újak állítása iránt. 1919/20-ban visszaállították Tordán a gimnáziumot főgimnáziummá fejlesztve s polgárival kibővítve. Felállítottak Székelyudvarhelyt egy polgári fiúiskolát, mely azonban az új felekezetközi tanterv következtében 192l/22-ben megszűnt. A többi
