Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
396 sokat ruházott át a püspökre. És a püspöknek a belső emberek rendelése körül biztosított jogát egyházalkotmányunk szellemével összeegyeztethetőnek tarlja. Másfelől ez a törvén elég tágkörű befolyást biztosít az egyházközségeknek leendő papjuk megválasztására s némi változtatással még hosszú ideig megfelelő lesz. A mi törvényünk — a kolozsvári és keresztúri papi állásokat kivéve — az egyházközségek szabad választási joga tekintetében a legszabadabbnak mondható a protestáns egyházak között. A püspöknek biztosított jogot a presbitérium feltétlen jelölési joga kellően ellensúlyozhatja. Különben pedig ez a törvény nem egyéb, mint az 1845. évi alapelvének továbbfejlesztése, melynél bővebb, mert az adminisztrációnális intézkedéseket is vázlatosan felöleli. De hiányos annyiban, mert egyszerűen utal a vonatkozó egyházi törvényekre, melyek azonban kodifikálva nem voltak. E törvény revideálására az E. K. T. 1909-ben a püspököt és Csifót kérte fel. Bekérték a körök véleményét, melyet a tervezetben értékesítettek is. Közóhaj volt, hogy az állások betöltése pályázat útján történjék. Ez ellen elvileg kifogás nem lehet, mert megfelel a mai kor szellemének. De a püspök szerint a pályázatnak egyházunkban nem sok értelme van, hiszen alig van 1—2 olyan eklézsiánk, melyért helyet cseréljenek lelkészeink. Csak késleltetni fogja a pályázat az eljárást. A másik botránykő — mondja a püspök — a rendelés (ordinatio) szó volt s e helyett a kinevezést kívánták. Az egyházkörök e követelése „minden esetre jellemző s a függési viszony meglazulására vihető vissza“. Azt mutatja, hogy a lelkészi kar nem ismeri el, hogy a püspök felettük rendelkezik. Hevesen támadták a korábbi törvény azon rendelkezését is, hogy a püspöknek joga van a 3 legtöbb szavazatot nyert közül azt nevezni ki, aki tetszik, akit alkalmasnak, odavalónak tart. De a püspöknek ezt a diszkréciónális jogát sikerült megóvni. Enélkül a választások a képviselői választások szintjére sülyednének. Már is kezdenek jelentkezni a vesztegetések. Enélkül kiesnék a püspök kezéből az a mód, hogy egy-egy érdemesebb papot kitüntessen. S így magukra a lelkészekre is hátrányos lenne. Püspöksége alatt egy néhányszor élt ezzel a joggal, pedig volt rá eset, hogy áttéréssel fenyegették, ha nem többséget nyert lelkészt nevez ki. De még megköszönték utólagosan Az 1912. évi főtanács a benyújtott törvényterve etet (41. jk. p. alatt) törvényerőre emelte. Különben az 1889. évi és e között a nyilvános pályázat és a kinevezés két szempontja között elvi eltérés nincs. Az új, a réginek csak átrendezéséből és csekélyebb jelentőségű kiegészítéséből áll, ami arra enged következtetni, hogy az 1889. évi annak idején jól át volt gondolva. Az Unitárius Egyház hevesen támadta s 1912. évi okt.
