Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
381 szervezett, melyeknek hivatása a hozzájuk utalt kérdésekben véleményt mondani. Az 1911. évi főtanácsi bizottság megállapította, hogy a titkári teendők rohamos növekedése szükségessé teszi segédtitkári állás szervezését. A következő évi bizottság halaszthatatlan követelménynek mondja ezt s a főtanács ez alapon felkérte az E. K T.-ot, hogy a titkári teendők megosztásáról, illetőleg szegédtitkári állás szervezéséről a jövő évi tőtanácsnak tegyen előterjesztést. Az 1913. évi főtanács az egyházi irnoki állást átalakítja irodatiszti állássá, aki az összes technikai munkákat s a titkár által hozzá utalt teendőket köteles végezni. A második irnoki állásra gépírót alkalmazott. Az E. K. T. az 1917. évi főtanácsnak ajánlja, hogy az egyházi és püspöki titkári állás 1917 szept. 1-től választassák szét s utóbbira alkalmaztassák egy lelkészjelölt, akinek kiválasztása a püspök hatáskörébe tartozik. A főtanácsi bizottság a szétválasztást nem látja előkészítettnek, mert a hatáskör nincs szabatosan körülírva s az anyagi javadalmazás kellően megalapozva. Jelenleg nem állást kell szervezni, hanem ideiglenesen kisegítő munkaerőt alkalmazni. Az egyházi titkár teendőinek csökkentése nem szükséges. Az egyházi titkár munkabírása és cselekvőképessége esetén — tekintettel a rendelkezésre álló 2 segédmunkaerőre is — az iktatóra érkező 1500—2000 szám elintézése megterhelésnek nem tekinthető. A főtanács a szervezést nem tartotta szükségesnek, de a püspököt felhatalmazta, hogy vegyen maga mellé titkárul egy ifjú embert. Később az egyházi és püspöki titkári állás szélválasztatott. h) Kodifikáló bizottság. Törvényeink kodifikálásának szükségét sokszor hangoztatták a körökben és a főtanácsokon. 1885-ben a felsőfehéri kör papválasztási törvény készítését indítványozta, mit a főtanács áttett az E. K. T.-hoz, hogy az egyházi törvény kodifikálásánál, mit ugyané tanács határozott el, vegye tekintetbe. Ferencz József püspöknek az 1888. évi főtanácsot megnyitó beszédjéből idézem a következő jellemző részt: „Egyházi törvényeink kodifikálásának szükségessége nem egyszer fölhangzott egyházi köreinkben is, egyházi főtanácsainkban is. Nekem ugyan legteljesebb törvénykönyvem hivatali kötelességeim teljesítésére az én lelkiismeretem s meg vagyok győződve arról, hogy a buzgóságot, a pontosságot, az erélyt, az engedelmességet, vagy csak a felsőbbség iránti illemet is s más ehhez hasonló dolgokat nem lehet a paragrafusokkal biztosítani. Mindamellett nem vonom kétségbe azon mindinkább megnyilvánuló óhajtás jogosultságát, hogy egyházi törvényeink kodifikáltassanak, mert ennek hiánya tagadhatatlanul nagy hátrány egyházi
