Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
377 az egyházi közvélemény által sürgetett reform irányelveit megbeszélve dolgozza ki. 1920-ban a bizottság tagjai közül többen két terjedelmes füzetet adtak ki. 1921-ben egy újabb tájékoztató összefoglalás készült, mely a szervezeti reform alapelveit rendszerbe foglalta. De ugyanakkor a bizottság tagjaiban is felmerült az az aggodalom, hogy a reform új államjogi helyzetünkben mindaddig nem valósítható meg, míg az egyház és állam közötti viszony nem rendeztetik. Lényeges alkotmányjogi alaptételek, mint a legfőbb felügyeleti jog (jus supremae inspectionis és a jus advocatiae köre és terjedelme csak a tárgyalások rendjén állapítható meg. S ezeken kívül az önkormányzat sértetlen megóvása mellett egyéb kérdések is megoldásra várnak. Felmerült az is, hogy legalább részleges reformok hozassanak a legégetőbb kérdésekre. De befelé sem volt egységes közvélemény kialakulva a reformok körét és terjedelmét illetőleg. Borbély173 nem tarja tárgyalhatónak a revíziót, mert a felmerült javaslatok ellenmondásban vannak a törvény egészével s maga a törvény is „kardinális ellenmondásokat és következetlenséget!?) rejt magában.“ Egyházalkotmányunk „bizonyos vonatkozásaiban presbiteri rendszerűnek látszik,“ mert az egyházközségek vagyona sajátjuk, másokban meg zsinatpresbiteri, ami az egyházközség, kör, E. K. T. és főtanács fokozatos szerkezetében nyer kifejezést. De — mondja tovább — lényegében e látszólag zsinatpresbiteri rendszer is merőben fikció, mert a képviselőket nem azok választják, akiket a megválasztott képviselni tartozik és a megválasztott senkinek sem tartozik felelősséggel. Legnagyobb csorba e rendszeren az E. K. T. szervezetében esett. A tanács mellé szakbizottságok vannak szervezve, de nincs kimondva, hogy minden ügy ezeknek adandó ki megvizsgálásra és véleményezésre, hanem csak az elnökség tetszése szerintiek. A püspökség jogkörét illetőleg pedig teljesen autokratikus és episkopalis. A régi évenkénti választás, lemondás és kibúcsúzás legtökéletesebb demokratikus rendszerét eltörölték s azóta a püspök életfogytig választatik. „Ezzel a zsinatpresbiteri egyházforma monarchikus célzatú, valóságban azonban arisztokratikus köztársasági korlátozást szenvedett, mivel a további monarchikus tendenciákat a főtanács felelősségrevonási joga s a főgondnokokkal való hatalommegosztás lényegesen letompította.“ A püspök azonban elnökileg, utólagos jóáhagyás reményében, majdnem mindent elintézhet. Az E. K. T. jelenlegi szervezete olyan, hogyha a világi tagok közül csak egy is hiányzik, a tisztviselők vannak többségben. Kardinális hiány azonban törvényeinkben a felelősség kérdé173 Nehány szó egyházalkolmányunk reformjának szükségességéről s a reformelőkészítő nagybizotlság teendőiről. K. M. 1922. 165-155. 1.
