Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
376 matlanságának, sőt ellenszenvének elhallgattatása, vagy legalább enyhítése. Az E. K. T. tagjait más, mint a főtanács nem választhatja. Alsóbb közigazgatási szerv tagjai egy felsőbbnek hivatalból való tagjai elvileg nem lehetnek. A megoldás a jelölésnél viendő keresztül s ez okból a jelölésnél megszorító intézkedést nem tesz. Az esperesek reprezentánsa: a közügyigazgató hivatalból tagja az E. K. T.-nak. A főtanács végrehajtó szervét a köri közgyűlés nem választhatja. Már pedig hivatalból való tagság esetén ez a pragmatikai abszurdum állana elé. A demokratikus irányzat nem a kormányzó, hanem az összeállító testület: a főtanács szervezetében kívánandó. E tekintetben egyházunk a legdemokratikusabb szervezet volt történelmi múltjában is és a legújabb kor szellemében is, mert már rég elment a lehető legszélsőbb határig, midőn a főtanács tagjainak számát az elképzelhető legnagyobbra emelte. A közigazgató és bíráskodó E. K. T. szervezeténél nem a lokális, hanem az általános érdek kell hogy domináljon. „Ködszerű fátyol“ azok tisztánlátását takarja, akik az E. K. T. szervezetében találják egyházi közéletünk nyugtalanságát. A köri ügyek alapos előkészítésére célszerű volna az esperesi tanács szervezése. Az E. K. T.-ba honoris causa senki sem választható, oda munkás tagok kellenek. Ezek voltak az E. K. T. előterjesztésének vezető gondolatai. A tervezetet a körök, a háromszéki és keresztúri kivételével, melyek az esperesek hivatalból való tagságát elengedhetetlen követelménynek tekintették, általában kedvezően fogadták. Eszerint tagok hivatalból: a püspök, a két főgondnok, főjegyző, közügyigazgató, a főiskolák felügyelő-gondnokai közül a hivatalában idősebb, a theológiai akadémia dékánja, a főgimnáziumok igazgatói, a jószágfelügyelőség elnöke, jogügyi, pénzügyi, nevelésügyi és a nyugdíj-bizottság elnöke, jogtanácsos, előadó számvevő, egyházi titkár, pénztáros és esperesek; választás útján: 15 tag, kik közül legalább 6-nak kolozsvárinak kell lenni. E tervezet s az előbbi között két elvi eltérés van: az esperesek hivatalból való felvétele és a tanácskozási jogú tagság elejtése. A bizottság a fent említett elvi szempontot fogadta el, de célszerűségi szempontból s a körök túlnyomó részének megnyilvánult óhajára az esperesek hivatalból való tagságát ajánlta. A tanácskozási jogú tagságot elejtendőnek tartotta, mert ezt a megkülönböztetést sem történelmi, sem jogi, sem célszerűségi szempontok nem támogatják. Az 1918. évi októberi »őszirózsás forradalom“ sok ötletet és vitaanyagot dobott fel egyházunkban is. A háromszéki kör 11 pontban, a keresztúri 15-ben terjesztett elő indítványokat. A levegő tele volt reformfervekkel és gondolatokkal. Egyházi lapjaink fáradhatatlanul tárgyalták e kérdéseket. Az E. K. T. 1919 jan. 11-én egy ad hoc bizottságot küldött ki azzal, hogy
