Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)

17. fejezet: Pénzügyek

338 Székely Mózes esete, ki mint főjegyző 1852—-61-ig volt püspök­helyettes s akkor ejtették el a püspöki széktől. Az 1914. évi főtanácsra jelenti az E. K. T., hogy az 1914. évi 36. t -c. a theológiai akadémia tanárainak is engedélyt ad az országos tanári nyugdíjintézetbe való belépésre, és pedig visszamenőleges érvényességgel. A főtanács meghatározta, hogy lépjenek be, az előírt terhek fizetését vállalta, az egyházi nyugdíjintézetbe befizetett illetékeket kamat nélkül visszadni határozta. Az 1912. évi főtanács az egyházi és iskolai alkalmazásban levő szolgák nyugdíjintézetét alkotta meg (jkv. 100—105. 1.). A lelkészek külön nyugdíjintézetét az 1901. főtanácsból kiküldött bizottság javaslata alapján az 1902. évi főtanács (109. p.) alkotta meg: Szabályzat a magyarországi unitárius egyház szolgálatában levő lelkészek és énekvezérek nyugdíjáról, azok özvegyeinek és árváinak gyámolításáról (jkv. 179—191. 1.). A tárgyalás rendjén heves és szenvedélyes vita fejlődött ki és egy kellemetlen mozzanat történt. A javaslat egy pontja azt tartalmazta, hogy ha az intézet nem bírja a szükséges nyug­díjat fizetni, a hiányzó részt felében a közpénztár fizesse. A papság ezt hevesen követelte, a püspök ellenezte. Gvidó, Német István és Lőrinczi István lelkészek kíméletlen hevességgel köve­telték, hogy a hiányzó részt egészen biztosítsa az egyház. A püspök elkeseredésében kijelentette, hogy ő ilyen papságnak nem tud püspöke lenni, lemond s elhagyta az üléstermet. Mikor ezt az incidenst feljegyezte, utána tette: érzi, hogy, nem tett helyesen. Németet rendre kellett volna utasítania. Úgy méltá­­nyosabb lett volna eljárása, mint ilyen incidensből mon­dani le. Meg lehet érteni eljárását, ha figyelembe vesszük, hogy ez az a korszak, mikor a kollégium építési költségei s a gazdasá­gok csekély jövedelme miatt az egyház költségvetésében jelent­kezni kezd a hiány s akkor a jövő évre megállapított költség­­vetésben 15000 K volt a deficit. Más vonatkozásokban is tudjuk, hogy milyen éber figyelemmel őrködött a pénzügyi egyensúly megtartása érdekében. Persze a lemondás konsternálta a fő­tanácsot, utána mentek, kérlelték s az elnöki széket megint elfoglalta. Német és Lőrinczi a gyűlés előtt bocsánatot kértek. „Szívesen kitörölném e napot emlékezetemből. De nem hiszem, hogy valaha elfelejthessem s attól tartok, hogy lelkem szár­nyaiból egyet legalább elveszítettem.“ Az 1910. évi főtanács e szabályzatot módosította oly mó­don, hogy 1911 jan. 1-től nyugalomba menő lelkészeink 40 évi szolgálat után teljes nyugdíjat, 1600 K-t kapnak. Ez kiterjesz­­tetett azokra is, akik 1903-tól mentek nyugalomba. A temetési költséget is a nyugdíjalap hordozza. A püspök aggódik, hogy esetleg több terhet vett magára a nyugdíjpénztár, mint ameny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom