Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
17. fejezet: Pénzügyek
327 ügyeit nem tudja rendbehozni, két szomszédbeli gondnok gyámsága alá helyeztetik. A számadás a vizsgálószék elé terjesztetik. Pénz hiánya esetén a számadó ellen azonnal kereset indítandó. E javaslatot talán túlszigorúnak, egyházunk szellemével összeférhetetlennek fogják sokan találni, de tiszta pénzkezelésnél máskép nem lehet. A számadókra teher az ügyvéd előtti kétszeri megjelenés, de másfelől előny az, hogy semmi sógorsági, vagy komasági tekintet nem fog nyomást gyakorolni rájuk. S az a nézete, hogy meg kell nehezíteni az adósságcsinálást, mert ez tönkreteszi az egyeseket s a kölcsön áldás helyett átok lesz rajtuk. Nagy és sürgős szükségnek tartja a helyes pénzkezelés módjának megállapítását. — 1880-ban166 „Egy consistor“ így rajzolja a torda-aranyosi kör állapotait: Kepét csak az fizet, akinek tetszik. A kepét a belső emberek szedik fel, kik követelőleg nem léptetnek fel, hogy súrlódás ne keletkezzék. Ezért egy pár kivételével tönkrementek, elszegényedtek. Az ekklézsiák pénze az egyházfinál áll biztosítás nélkül, aki kamatot nem fizet. „A kepe meg nem fizetése szokássá vált s emiatt belső embereink elszegényedtek, míg esperesük az ők kárukon főúri vagyonra tett szert. Ékklézsiáink vagyoni állapota tönkrement, mert nemcsak a kamat, hanem a tőke is nagyon sok esetben végkép elúszott. V.167 végig tekint a kérdés hat esztendei tárgyalásán, melyet egyházunk „fájdalmasan égető sebének“ mond. Egyik tiltakozik a pénzfizetés ellen, mert a pénznek ördöge van s ha elgurul, a papnénak fazaka helyett feje fog főni a konyhán. Olyan felfogás is volt, hogy az egyházi személyek állami hivatalnokoknak tekintessenek, mert enélkül kegyes óhajtás marad minden fizetésrendezés (K. M. 1885. 187—189.). A másik az ellen, hogy gyáván az állam karjaiba vessük magunkat. A harmadik alapot akar gyűjteni s abból megváltani a kepét. A negyedik a kérdés megbeszélésére egy ankét összehívásét javasolja. Közben a kepe évről-évre fogy, mert népünk szegényedik, adósodik a nagy adó, a túlcsigázott hadügyi kiadások miatt, a birtokok vándorolnak. 5—10 ember birtoka, kik egész kepét fizettek, kerül egy birtokos kezébe, aki azért csak annyi kepét fizet, mint eredetileg. Felteszi a kérdést: mi lenne a teendő ? És felel rá: a kepe, mint teher, menjen a birtokra. Vagy: a meglevő alapon továbbfejleszteni: 12—20 kalangyáig fizessen egész kepét (2 kalangya), 20—50-ig 4'/a, 50-en felül 5 kalangyát. Az E. K. T. kérjen kimutatást a köröktől a fennálló kepézési rendszerről, azokból készítsen egységes tervet, küldje ki a körökhöz véleményezésre s ezután a főtanács elfogadná. Hosszadalmas eljárás, de más nincs. Kepeváltság belátható időn belül nem * 157 166 Köri közigazgatás a torda-aranyosi körben. K. M. 1F80. 281. 157 Néhány szó a keperendezési öl. K. M. 1881. 176—181. 1.
