Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
17. fejezet: Pénzügyek
322 c) Eklézsiái pénzkezelés, kepefizetés, kongrua. A múlt század utolsó negyedében a papságra nézve nem volt súlyosabb kérdés, mint a kepézés és a kongrua. A 70-es években egymást érik a K. M. hasábjain a cikkek, melyek a múltból fennmaradt, lehetetlenné vált keperendszert bírálták s a papság fizetésének rendezését és biztosítását sürgették. A keperendszernél a baj az volt, hogy a hívek a legkülönbözőbb módon igyekeztek annak terhein magukra nézve könnyíteni s a kepe ahelyett, hogy az élet drágulásával és a még oly szerény igényeknek is növekedésével lépést tartott volna, idővel mind kevesebb értékű lett. Ez a körülmény sok helyt alkalmat adott a hívek és a papok közötti szükségszerűen meleg viszony lassankénti elhidegülésére, néha épen civódásokra is. Az 1871. évi főtanácson pl. a küküllői kör azt panaszolja, hogy a kepefizetésnél felette sok visszaélés történik, úgy, hogy a belső emberek bérjövedelme ahelyett, hogy a népesség szaporodásával arányban növekednék, inkább szembetűnőleg kevesbedik. Oka az elöljáróság erélytelensége, mert maguk is bérfizetők lévén, nem gátolják, hanem elnézésükkel elősegítik, hogy a bértartozásokat ne oly mennyiségben és minőségben fizessék, ahogy a törvény rendeli. A hajdani kalangyafizetők most vékával, vagy napszámmal fizetnek, nem egyes családonként, hanem az örökölt apai birtok elosztásának aránya szerint akarnak fizetni. Hasonló visszaélések vannak a bortartozásnál is. A század elején egy püspöki vizsgálat azt rendelte, hogy akik bort nem fizetnek, vedréért adjanak fél magyar frtot. Ez azóta szokásban van, ami a mai pénzérték mellett felette káros a belső emberekre. Kéri, hogy a főtanács vegye a kérdést tárgyalás alá s hozzon a mai viszonyoknak megfelelő törvényt. A főtanács azonban a régi rendszert célszerűnek találta s a törvényt érvényben hagyta azzal, hogy a kepét a külső hatóság útján is fel kell venni. Ugyanezen a főtanácson a miklósvárköri közgyűlés a fennebbi okok miatt azt javasolta, hogy a főtanács sürgesse meg a jelen országgyűlésen a belső emberek fizetését elrendező és megszabó országos törvény hozatalát. A főtanács elutasítja a kérést, minthogy a belső emberek fizetését elrendezni és megszabni nem tartozik az országos törvényhozás eleibe s azért az országgyűlés ez ügybe valószínűleg nem is elegyednék. Ez idő óta a kérdés lapokban, folyóiratokban és a főtanács ülésein is állandóan napirenden van. Ferencz József az 1873. évi főtanács gyűléséről szóló cikkében (K. M., 1873. 349—364.) mondja: Ideje volna arról gondolkozni, mi módon lehetne gyarapítani a papi és mesteri fizetéseket ? Mert a jó papnak holtig tanulnia kell. De hogy tanuljon az, akinek kapálni, kaszálni kell, hogy megélhessen. Emeljék a községek a
