Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
16. fejezet: Iskolai ügyek
299 5. Az anyanyelvű kultúra elnyomásával a kisebbségek gyermekeinek „ellopja a lelkét“ (N. Iorga) s ezzel elsorvasztani igyekszik egyházukhoz való hűségüket. 6. A kisebbségek anyagi pauperizálása mellé társítja azok kulturális visszafejlesztését. 7. Kijátsza a békeszerződések biztosította kisebbségi jogokat, különösön a párisi 1919. évi dec. 9-iki kisebbségi egyezmény 9., 10., 11. cikkeit s a gyulafehérvári határozatok azon alapelvét, hogy Romániában minden nép gyermekei saját tanítójuk által saját nyelvükön oktattatnak. 8. Elkobozza egyházunk negyedfélszázados isk. autonómiáját, mely szerint az unitárius egyház alsó, közép és felső iskolái, mint a vallás szabad gyakorlatának jogával lényeges kapcsolatban álló intézmények s az egyház önfenntartásának eszközei mindenestől az egyház testéhez tartoznak s az egyházi hatóságok alatt állanak. 9. Sok nyílt és rejtett ajtót tartogat a miniszteri önkény számára, melyeken keresztül a javaslat szelidebb rendelkezései is hatálytalaníthatok, vagy félre tolhatok. 10. Törvényhozási előkészítése és tárgyalási módja is nélkülözi a kívánt alaposságot. Ez alapon egyhangúlag kimondja, hogy: a) az unitárius iskolák felállításéra, fenntartására, azok vezetése és kormányzására vonatkozó ősi autonóm jogaihoz, melyeket nemcsak a régi törvények, hanem a párizsi kisebbségi egyezmény 9. §. biztosítanak egyházunknak, rendületlenül ragaszkodik; b) óvást emel a magánoktatásról szóló törvénytervezet ellen, mely mindeme jogokat lábbal tiporva, lényegében a népkisebbségi hitvallásos iskolák megsemmisítését célozza ; a reánk bízott intézményekben rejlő etikai értékeket, egyházunk szabadságát és emberi jogainkat gyökerükben támadja meg, ép ezért és a benne rejlő súlyos intézkedéseknél fogva, továbbá az állami népoktatási törvénynél, valamint a kormányzati intézkedéseknél fogva annak végrehajtását egyházunkra nézve lehetetlennek látja; c) elismeréssel veszi helyeslő tudomásul, hogy az E.K.T. a többi magyar felekezetekkel együttesen elnöksége útján sürgősen felhívta a Nemzetek Szövetsége főtanácsának figyelmét azokra a veszedelmekre, melyek egyházunk vallási kisebbségi jogait — főleg a párizsi egyezmény 9., 10., 11. cikkeiben biztosítottakat — megsemmisítéssel fenyegetik; d) helyesli E. K. Tanácsunknak a gyülekezetekhez küldött körlevelét s a maga részéről is felhívja az érdekelteket a vett utasításhoz képest járni el; e) az itt bemutatott és elfogadott petícióval fordul a román törvényhozás két házához és alázatos felségfolyamodvánnyal Őfelségéhez;