Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
16. fejezet: Iskolai ügyek
300 f) utasítja a E. K. Tanácsot, hogy a hazai törvények és nemzetközi szerződések adta jogok alapján alkalmas időben és módon orvoslást keressen sérelmeinkre mind általánosságban, mind egyes konkrét esetekben a nemzetek szövetségénél is; g) felhatalmazza az E. K. Tanácsot, hogy ennek támogatására alkalmas időben és formában egy kiáltvánnyal forduljon a világ művelt népeihez, elsősorban hittestvéreinkhez, feltárva az itt megsemmisítésünkre irányuló törekvéseket s azokkal szemben alkalmas védelmet keresve; h) amennyiben a javaslat lényeges kedvező módosítás nélkül emelkednék törvényes erőre, egyházunk keresztény alázattal fogja ugyan hordozni a méltatlan szenvedéseket, de csak addig, amig a lelkiismeret kényszere reá nem diktálja, hogy „inkább kell engedelmeskedni Istennek, hogysem az embereknek“; i) e történeti pillanatban pedig aggodalmakkal teljes szívvel felidézi atyáink küzdelmeinek, szenvedéseinek és áldozatainak drága emlékét s kifejezi azt a bizonyos reménységét, hogy Krisztus urunknak Romániába szakadt magyar népe méltó lesz atyáihoz úgy a szenvedések hordozásában, mint áldozatok hozatalában és az Isten gondviselésébe vetett hitből merített erő és kitartás megmutatásában. Isten legyen segítségünkre! A rendkívüli főtanács jegyzőkönyvében olvassuk: „A határozati javaslat elolvasására mint egy ember egyszerre állnak talpra az összes jelenlevők, lelkesedéssel dokumentálva, hogy a javaslat mindnyájunk leikéből jött, mindnyájunknak érzelmét, akaratát és egyöntetű elhatározását tolmácsolja.“ Három főtanácsi tag felszólalása után „a főtanács teljes lelkesedéssel, akaratát és elhatározását egyöntetű felállással, szűnni nem akaró tapssal és éjenzéssel nyilvánítva, kijelenti, hogy az E. K. Tanács beterjesztett határozati javaslatát minden részletében, minden váttoztatás nélkül elfogadja s azt egyhangúlag határozattá emeli.“ A három magyar felekezet összetartása, amihez hozzájárult a bánáti magyar ág. ev. egyház is, kifejezést nyert abban is, hogy a rendkívüli közgyű'és után közös ebédre gyűltek össze a Központi Szállóban, amire tudomásunk szerint eddig nem volt példa. j) Vallástanítás. (Elemi, középiskolai vallástanítás, vasárnapi iskola, konfirmálás.) A vallástanítás sorsa népiskoláink jellegének megváltozásával szintén változott. A régi felekezeti b kólában a vallást az iskolamesterek tanították. Amint iskoláink nagyobb része idők
