Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
16. fejezet: Iskolai ügyek
274 újonnan alkotott megyei közigazgatási bizottság vette kezébe az ügyet. Megkereste az E. K. T.-ot, nem lenne-e hajlandó az algimnáziumra nézve a megyével, illetőleg a várossal szerződést kötni. Az E. K. T. tervet készített, melynek alapján hajlandónak nyilatkozott szerződni, de nem a megyével, vagy a várossal, hanem az állammal. E tervet a múlt évi főtanács elvileg elfogadta s megbízta az E. K. T.-ot, hogy folytassa a tárgyalásokat s ha a vallásközönség jogait nem sértő szerződést köthet, kösse meg. A kormány a tervre megtette a maga észrevételeit, melyeket az E. K. Tanács nem fogadott el. Újabb és hosszú tárgyalások után a szerződési terv megállapíttatott s a főtanács elé terjesztetett.123 A főtanács 1878 aug. 26-án, 35 szavazattal 18 ellenében, elfogadta. A szerződés megkötését, valamint elvetését sürgető párt „vallása és egyháza iránti szeretetének oly jelét kívánta adni, amely becsületére válik mindkét félnek“. „Nem az egyéni, hanem a közérdekek nemes harca volt ez“, mondja a püspök. A polgári iskola ügyeit gondnokság intézi, melynek 6 tagja van: elnök a tanfelügyelő, mint az állam képviselője, tagok az algimnázium két felügyelő-gondnoka, a megye és város 1—1 kiküldötte és az igazgató, aki a gondnokság jegyzője. A 4 osztályú iskola az egyház felügyelete alatt maradt. A polgári osztályokban az egyház a latint és görögöt, mint rendkívüli tárgyakat, saját költségén taníttathatja. Az iskola igazgatóját az egyház ajánlatára a miniszter nevezi ki. A szerződés 20 évre köttetett. Az épület karbantartásáról az állam gondoskodik, amely évi 1040 irtot fizet bérben. Átadatott 5 tanterem és egy tanári szoba, továbbá az igazgatói lakás. Az itt végzett tanulók minden felvételi vizsgálat nélkül mehettek át a középiskola megfelelő magasabb osztályaiba. De egy miniszteri rendelet értelmében 1892-től a klasszikus nyelvekből felvételi vizsgálatot kellett tenniök. Ennek következménye volt az, hogy az egyház 1892/93 tói ezek tanítását megszüntette s ezzel megszűnt az V. osztály is. A püspök idézett jelentésében azt mondja, hogy a szerződéssel két célt akartak szolgálni: a polgári és gimnáziumi nevelést előmozdítani az erők egyesítése által, mit „lehetetlen nem helyeselnünk“. Midőn a főtanács a szerződést „bizonyos önmegtagadással“ elfogadta, „a nevelés ügye iránti érdekeltségének s felekezetiességen felülemelkedő szabadelvűségének oly jelét adta, amely méltó régi jó hírnevéhez s hisszük azt is, hogy a kisebbség alkotmányos érzületéből kifolyólag, a többség határozatán megnyugodva, az ügyet nem használja fel a hagyományos béke és egyetértés megzavarására“. Varga Dénes, ki mint igazgató nagyon jól ismerte az iskola belső életét, idézett munkájában (389. 1.) azt mondja, 123 A szerződés szövegét 1. Varga Dénes: A tordai unitárius gimnázium története, Torda, 1907. 383 —387. 1.
