Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)

A nemzeti mozgalmak kezdete és az alkotmány helyreállításának első jelei

egye2ésig eltelt 6 év hol reményeket keltő, hol csüggetegségbe ejtő vál­tozatai alatt nem volt kedvük a sérelmek orvoslására gondolni. A diplo­ma keltette remények idején írta Paget a Brit és Külföldi Unitárius Tár­sulathoz: „a vallásszabadság érdekében soha sem volt jogosultabb reménységünk, mint jelenleg. ... Miután mind Magyarországra, mind Erdélyre vonatkozólag nemzeti kormány alakult, nem férhet kétség ahhoz, hogy az unitáriusok teljes szabadságot fognak élvezni egyházaik és iskoláik kormányzásában. ... 8 évi visszautasítás után megnyerték a fölhatalmazást, hogy püspököt válasszanak. ... valószínű, hogy az isko­lákat a kormánytól függetlenül újraszervezik a nyár folyamán. A Con­­sistorium indítványozni fogja a Főtanácsnak, hogy az angol nyelvet a theologiai intézetben tegye kötelezővé, hogy minden pap és tanár meg­ismerkedjen a nyelvünkkel”54 Az állami élet politikai hullámverése az egyházi közéletben is jelent­kezik. Az Egyházi Képviselő Tanács (1861. január 20-án 14. Jkv. sz. a.) a helytartóság elnöksége értesítése alapján kedves tudomással veszi az államminisztérium hivatalos működésének megszűnését, s noha az er­délyi királyi udvari kancelláriát sem ismerheti el hazai törvényeink teljes épségében való érvényre emelésénél, mégis annak ideiglenes helyre­­állítását örömmel üdvözli, addig is amíg a hazai törvények sértetlenül életbe lépnek. Április 28-án a királyi főkormányszék értesíti az Egyházi Képviselő Tanácsot (154. Jkv. sz. a.), hogy újból megkezdte működését, és törek­vése lesz az alkotmányosság és törvényesség útját helyreegyengetni, hogy a megcsökkent bizalmat felébressze, „és a törvény által a haza minden lakosaira nézve, nemzetnyelv és valláskülönbség nélkül örök és változhatatlan elvül elismert jogegyenlőséget fenntartsa és fenntartas­sa”. Mire a határozat ez: „Irassék meg a felséges királyi főkormány­széknek, hogy nehéz munkájában elősegíteni, a törvény erejének ér­vényre emelésében támogatni, az alkotmány és törvény által kimondott nemzetnyelv és valláskülönbség nélküli jogegyenlőség fenntartásában teljes tehetsége szerint közreműködni legfőbb feladatának tekintenek.” 54 Borbély István: Símén Domokos és kora. In: KerMagv. 1928. (60. évf.) 51—52. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom