Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)
1857. évi Főtanácson bejelentik a 132 000 ezüstforint megajánlását
náziumokat az állami egyetemes terv szerint rendezni lett volna a tanácskozások feladata, azaz 10—12 tanár csak legalább 600 pengő forint évdíjjal beállítása a kolozsvári gimnáziumba, s 4-4-nek a tordai és székelykeresztúriba. A végzés oda ment ki, hogy a fő egyházi tanács folyamodni fog ismét, mint eddig, a hívekhez adakozás végett. Azonban 1850 óta évenként meg volt kísértve a segélyezés módja, s 2000 pengő forintnál évenként többet nem bírt adakozni az egyház; igen, de legalább 5000 pengő forint szükséges évenként a más létező alapítványok jövedelméhez. Valami más módját kellene tehát kitalálni a szükséges pótlékok fedezésére, mert az valóban kemény dolog, hogy köztanító, ki tanári hivatalt visel, 300 pengő forint évi díjjal koplaljon, sőt néha-néha az éhségi díjat se kapja ki. Ily apanázs képes ugyan megutáltatni a tudományt az élettel együtt, de azt megszerettetni sem magával, sem másokkal bizony nem. 1857. évi Főtanácson bejelentik a 132 000 ezüstforint MEGAJÁNLÁSÁT Megvolt tehát a Főtanács rendelete, hogy 1857. március végéig a szükséges összeget minden módon elő kell teremteni. És e feladat megoldásában tűnt ki a főgondnok igazi nagysága és az egyházat megmentő munkásságának fáradhatatlansága. A főgondnok megkezdette éjt napot eggyé tevő, fáradtságot nem ismerő, kéregető munkáját, melynek részleteit sajnos nem ismerjük, mert levelezése családi levéltárak rejtekeiben vannak átadva a feledésnek. Pedig az adakozás részleteinek története megérdemelné, hogy a nyilvánosság elébe kerüljön. Borbély István a főgondnoknak két levelét közli,35 melyet Nagyajtai Kovács Istvánhoz írt 1857. január 14-én és február 20-án. Nagyajtai Kovács Istvánhoz írt első levelében hálásan köszöni három kötelezvényét, s közli, hogy „hitrokonaink buzgalma nem szal-35 Borbély István: Símén Domokos és kora. II. közlemény. In: KerMagv. 1926. (58. évf.) 115-117. 71
