Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)
Nagy Elek működése a politikai közélet terén
hogy törvények hozatala, megváltoztatása és megszüntetése jogát csak a törvényesen összehívott országgyűléssel közösen fogja gyakorolni, s most ettől eltérőleg a leirat egyedül az uralkodói teljhatalomnak ősi alkotmányunkkal és törvényeinkkel ellenkező kifolyása, s így ez az országgyűlés alig fogna különbözni azoktól, melyek a magyar szent korona alá nem tartozó örökös tartományokban oktrojált, azaz ráerőszakolt alapon, s főként azért hívatnak össze, hogy a birodalmi tanácsba követeket válasszanak. Amint Erdély Szent István koronája s birodalma kapcsolatától el nem különíttethetik: úgy a törvénykezés joga is nem eredhet más forrásból, mint ősi alkotmányunk idők próbáját kiállott és legmélyebb gyökeret vert intézményeiből.” Erdély a magyar szent korona birodalmának kiegészítő része, s ez a szoros kapcsolat még akkor sem bomolhatna fel, ha az 1848. I. te. nem létezőnek tekintetnék, mert az 1791. 7. te. félremagyarázhatatlanul bizonyítja, hogy Magyarországon és Erdélyben is törvényeket hozni, eltörölni, azokat hitelesen értelmezni a fejedelmeknek csakis a törvényesen összejött országgyűléssel közösen lehet. Az ugyanazon évi 8. te. pedig azt rendeli, hogy Erdély soha rendelvényekkel és pátensekkel nem kormányozható. A törvényhozó hatalom tehát Erdélyben is az országgyűlés és a fejedelem közt közös, de az országgyűlés törvényes legyen, s a fejedelemnek Magyarország törvényes királyának kell lenni, minek elmaradhatatlan kelléke az ünnepélyes megkoronáztatás. „Legbelsőbb meggyőződésünk, hogy azon esetben is, ha feltéve, de meg nem engedve az 1848. I. te. nem létezőnek tekintethetnék, más módon törvényhozó hatalmat gyakorolni nem lehetne, s egyéb úton hozott bármi végzemény érvénnyel és kötelező erővel nem bírhatna.” Az 1848. évi erdélyi országyűlés mint Erdélyben utolsó rekesztetett be, s ezentúl a törvénykezés a már egyedül illetékes közös magyar országgyűlésen gyakoroltathatik. Egy külön erdélyi országgyűlésnek: „sem létezhetése, sem összealakulása törvényen nem alapul, a felmerülhető kérdéseket megnyugtatólag megoldani nem tudná, s végzései kétségtelenül érvénytelenek, törvénytelenek és kötelező erővel nem bírók fognának lenni. És egy ily országgyűlés a megnyugtatás, a törvényes rend és állapot megszilárdítása helyett a legkárosabb következésű és a legkedvetlenebb vita 139
