Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)

Nagy Elek működése a politikai közélet terén

tárgya halmazát szükség és ok nélkül szaporítaná. A különböző néposztályok és nemzetiségek közül elkeserítő versengéseket, ingerültséget, féltékenységet és gyanakodást idézne elő, s a kedélyeket, melyek pedig inkább megnyugtatandók, mint felháborítandók lennének, az egykori kiegyenlítő megoldást is megnehezítő vagy tán sok időre meghiúsító forrongásba hozná.” Ez veszélyes kísérlet volna, mert „a máris létező ingerültségnek és feszültségnek feljebb fokozásával, a nemzetiségeknek könnyen gyászos tettlegességekre is fajulható viszálykodásba hozásával, a volt kiváltságosok és jogosultak, a vagyon és értelmiség, az ipar és kereskedelem képviselőinek teljes alányomásával és elidegenítésével, s a kormány iránti bizalmaüanság és szándékai iránti gyanakvás megszilárdításával volna elérhető, igen drága áron lenne megszerezve, s a rontásnak könnyen elhinthető magvaiból bujábban felvirágozhatnék a gonosz, mintsem azt a veszély pillanataiban éppen oly könnyen ki is irtani lehetne”. Az 1848. I. te. a haza minden lakosaira kimondotta a jogegyenlőséget nemzet, nyelv és vallási különbség nélkül örök és változhatadan elvül, tehát a román nemzetiségre is. „Ennek teljesülhetését buzgón óhajtjuk mi is, de csak a törvényeken alapuló alkotmányos törvénykezési úton. A hazában uralkodó mostani ingerült hangulatnál fogva, ha a felhozott törvényes szempontok akadályul nem szolgálnának is, a jelen idő Erdélyben az országgyűlés megtartására egy általában nem is volna alkalmas. Mindezek alapján esedeznek, hogy az Erdélyben egybehívandó országgyűlés iránt célba vett intézkedéseket megszüntetni kegyeskedjék.”

Ezt az alapos jogtörténeti ismeretekre épített előterjesztést nem vették figyelembe. Megkezdődött Magyarország és Erdély szervezése külön-külön. Gróf Mikó Imre elnöklete alatt áprilisban életbe lépett az erdélyi királyi kormányszék. Nagy Elek királyi kormányszéki tanácsosnak neveztetett ki. Az állami és községi s közigazgatási ügyek előadója lett. Nemsokára lejött a királyi leirat, mely az erdélyi országgyűlést Gyulafehérvárra 1861. novemberére összehívta. Nagy Elek mint előadó azt a véleményét terjesztette elő, hogy tekintettel az 1848. évi jogalapra, az unió törvényességére, a külön erdélyi országgyűlés törvénytelenségére, a megrendelt országgyűlés ne hirdettessék ki, s ne hívassék össze,

140