Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)
Kriza János püspökké választása
mesterek szózatainak beszedése iránt hozassék törvény, a püspök hivatali teendői és kötelességei írassanak össze, hogy a papok és mesterek dislocatiója kézről kézre bizonytalanul ne vándoroljon, állíttassák össze egy bizottság, mely a püspök halála vagy munkaképtelensége esetén a püspöki titkárral 3 tagból lenne a Főtanácsig kinevezendő püspöki szék cím alatt, s végül olyan ügyek nem tárgyalhatok, melyek az esperesi vizsgálószékkel és köri közgyűléssel nem közöltettek. Az Egyházi Képviselő Tanácsnak e kifogásokra az a határozata, hogy a püspökválasztás elhalasztását nem tartja helyesnek a jelen, még mindig válságos politikai körülmények között és a kétes jövő bizonytalanságai miatt; a Főtanácsot újraalakítani és szervezni, s addig a püspökválasztást felfüggeszteni nem célszerű, sem időszerű, mivel egyházunk jelen szerkezetében sok nehéz idő viszontagságait képes volt kiállni s mivel a kétes és bizonytalan jövő az elhalasztást éppen nem tanácsolja. A keresztúrköri közgyűlés pedig (226. Jkv. sz. a.) főként a zsinat helye ellen sorakoztat fel érveket. Meglepetését nyilvánítja, hogy a zsinat a közvélemény ellenére Tordára hívatott össze, nem pedig valamely központi székelyföldi eklézsiába; kolozsvári atyánkfiái saját kényelmüket elébe helyezik egyházunk közügyeinek. A két legnépesebb körben szent vallásunk ügyei iránti érdeklődés a néptömegnél kezd alább fokozódni, a költséges kiutazás miatt sokan nem vesznek részt. Miért nem tartják pl. Szentgericén, ahová a megszokott rend szerint következik. A püspökválasztás a lehető széles és szabadelvű alapokon nyugvó választási törvény alapján történjék: nemcsak minden egyházi tanácsos, hanem minden pap, mester és eklézsia választott képviselete útján. Az új választási törvény megalkotásáig pedig elhalasztandó. Erre az előterjesztésre az Egyházi Képviselő Tanács felelete ez: minthogy az eklézsiák nagyon meg vannak terhelve az egyházi rovatokkal, s a marosi kör már 1860-ban kijelentette, hogy a zsinatot elfogadni nem képes, Torda ellenben önként ajánlkozott, azért választotta Tordát. Ilyen előzetes tárgyalások után tartják meg a zsinatot, melyen Székely Mózes főjegyző megnyitó beszédéből álljanak itt a következő jellemző szavak: „Egy nyomasztó évtized lefolyása után megértük Isten kegyelméből rég óhajtott azon örvendetes időt, melyben anyaszentegy-100
