Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
VI. fejezet: Egyházi közéleti tevékenysége Budapesten
79 zésén törik fejüket, mert szegények s nemsokára fel fogják szólítani angol és amerikai hitsorsosaikat is. Fáj lelkének, hogy hitvány anyagi helyzete miatt nem tehet annyit, amennyit szeretne. „Pénz nélkül nem is ember az ember s az oráció és buzgólkodás komikus.“ Aztán nehéz vitatkozások és töprengések után kimondták az anyaegyházközösséggé szervezést.1 Tudják, hogy vallásunk igen egyszerű és filozófiai jellegű, tehát a sokaságot nem ragadja meg, az anyaországban nincsenek híveink, nincs közöttünk főúr, nincsenek gazdagok s befolyásos emberek. Nem biztató, hogy nincs lapunk s a politikai lapok nem szívesen nyitnak tért közleményeinknek. Vallásunk a hivataloktól inkább elzár. S újabban mintha némi hidegséget vennénk észre eddigi jóakaróinknál is. Akadálya meggyökerezésünknek az, hogy mi többnyire mind máshelyekről vagyunk idetelepítve s ott is fizető tagok vagyunk, tehát kétszeres terhet viselünk. Az erdélyi itt későn érzi otthonosnak magát. Visszasóvárog majdnem mindenik „hegyeslégű, idilli szépségű kicsi honába.“ Ezek okai aggodalmunknak, mikor unitárius egyházközséget akarunk szervezni. 1882 végén, dec. 8-án adták be folyamodványukat Kammermayer polgármesterhez templomhely ügyében nyolcán: Hajós, Derzsi Károly, Herceg Odescalchi, Bedő Albert, Székely Elek, Gál Jenő, Székely Imre és ő. Szívesen fogadta őket és azt mondotta: az unitáriusokkal erősödik a főváros magyarsága. A főváros hangulata tehát kedvező. Ezután lendülettel kezdenek a gyűjtés és agitálás munkájához. Ebben a munkában minden terhes elfoglaltatása mellett is derekasan kiveszi részét. De nemcsak gyűjt, hanem a maga szerény anyagi viszonyaihoz mérten áldoz is. Leányai 6 héten át reggeltől éjfélig dolgoztak, hogy egy gyönyörű takarót és térítőt adhassanak az Úrasztalára. Ez adományról (B) külön értesíti a K. Magvető olvasóit. (1882.181-186.1. A budapesti unitárius eklézsia Úrasztalának ékességei). Jakab Elek ajándéklevelében elmondja, hogy az anyaeklézsia megalakulván, gondolkozni kezdtek ők is, hogy anyagi helyzetükhöz mérten tegyenek valamit. .Új papunk s szeretett püspökünk apostoli buzgósága s ékesszólásuk bűbája elragadott mindenkit, aki első istentiszteletünkön jelen volt. Oly dicsőséggel vezették be az unitárizmust a főváros legkitűnőbb 1 A budapesti unitárius fiókegyház ünnepélye. Prot. E. és Isk. Lap. 1881. 718-720. L