Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
II. fejezet: Nemzetébresztő munkássága az abszolutizmus alatt
52 gosság vezető csatornája legyen s ezért ez a színház nem Marosvásárhely, hanem az összes erdélyi magyarság közügye. Aztán fontos szempont az is, hogy a kolozsvári nemzeti színház is csak úgy tud hivatásának megfelelni, ha Marosvásárhelynek állandó színháza és művészetkedvelő közönsége lesz. A kolozsvári társulat télen otthon, nyáron itt fog előadásokat tartani. E két város együtt fenntarthat egy társulatot, külön nem. Hogy ez sok áldozattal jár? Igaz, de mit tehetünk, ha mindenik életünk és fennmaradásunk feltétele. Mikó társadalmi tevékenysége körébe az irodalmat is felölelte. Mint Maecenás és író középpontja lesz a kolozsvári íróvilágnak. így kerülnek kiadásra Debreceni Kiovi csatája* Kriza Vad rózsái és az Erdélyi Történelni Adatok. Jakab Elek Mikó e munkájában való részvételét így mondja el :4 „Egy pár évtizeddel ezelőtt Mikó tudományos vállalatai s az Aranka könyv- és kézirattár megvásárlása érdekében Marosvásárhelyt volt, a Teleki-könyvtárban pár hétig kutatott és jegyezgetett. Aztán Károly-Fehérvárra ment a gróf Battyáni püspök és Nagyszebenibe a báró Bruckenthal által alapított múzeumba és könyvtárba s az elsőben kétizben több hetet töltött, az utolsóban csak pár napot, mert 1848 előtt 5 évnél tovább szolgálván a királyi kincstárnál, Nagyszeben tudományos gyűjteményeit és közintézeteit megismerni bő alkalma volt. Az Erdélyi Történelmi Adatok három első kötetéhez akkor és itt gyűjtötte össze, vagy összeolvasta s rektifikálta a megjelent krónikákat* naplókat, fejedelmi leveleket, törvénycikkeket.“ Mikó ez adatokkal két célt akart szolgálni. Egyik az, hogy az adatokat, kiadatlan történelmi műveket, krónikákat, okleveleket összegyűjtve nyilvánosságra hozza, hogy ezzel a történetírás útja egyengetődjék. Legmélyebb indító oka azonban az, hogy a haza szomorú politikai helyzetében a tétlenségbe sülyedt hazafias erőket munkásságra serkentse s nemzeti öntudatra ébressze. E végből sűrű levelezést folytatott erdélyi írókkal. Különösen Nagyajtai Kovács Istvánra akart hatni, kinek birtokában sok régi történeti adat volt összegyűjtve. Ez a törekvése azonban nem járt sikerrel. A most többszörösen fontossá vált történeti tudományokban egyedül a gerendi tudós gyűjteménye 4 A Teleki-könyvtár és a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond-társaség. Figyelő. 1879. 195-210.
