Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XVII. fejezet: Unitáriussága
232 elmaradottságukban követni nem fogjuk. A papság vagy simul az időhöz s a korszellemhez s akkor a népek hitéletének továbbra is vezére marad, vagy elszigeteli magát s ignorálja a haladás eszméit s akkor hívei ott hagyják, őszinteséghiány, tettetés és hipokrizis a régi hitcikkelyek fenntartása. A katolikusokat megérti; de hát a protestántizmus lépett-e csak egyet is, mióta Luther, Kálvin, Dávid Ferenc és Melius szemeit a halál lefogta? A protestantizmus a középkori dogmák egy részét a reformációkor eltávolította, de akkor egy sereg ki nem tisztázott kérdést hiteikké kanonizált s azóta nem tud megválni tőle. „Nyilvános szimbólumaiban 16. századi vallási álláspontját védi katolikus, református és unitárius egyaránt, pedig magánéletük, műveik, egyéni nézetük tanúsítják, hogy bensejükben másképen éreznek s gondolkoznak.“ Ideje már az alakoskodásnak véget vetni! „A tudomány fejlődő haladását a hit és lekiismeret dolgaival összhangzásba kell hoznunk. Ha pl. az unitárius csupán az ész által megfoghatókra s a tudománnyal ellentétben nem álló tételekre szorítja hitrendszerét, mutassa meg azt elavult kérgének letisztítása által. Ő leghamarább s legkönnyebben teheti.“ E szempontból Ítéli meg s üdvözli a reformegylet eszméjét, „mint korszerű és szükséges, sőt az idő teljességében jött eszmét s a megalakulandó egyletet, mint a különböző hitfelekezetek felvilágosult férfiainak a vallás terén is haladásra, javításra kész gyülekezetét.“ A vitába ismételten beleszól,2 mert az Egyházi Reform iránya a mi elveink felé vezet; melyeknek időtálló értékéről mélyen meg volt győződve. „A cél, melyre az Egyházi Reform és a Protestáns Egylet törekednek, a mi elvünk felé visz. Ezeknek summája: teljes egyéni és lelkiismereti szabadság, tiszta értelmüség és korszerű haladás a vallásban, jézusi szeretet a szivekben, erkölcsökben és egyházi életben, más szóval: a vallásos-erkölcsi élet megújulása.“ A cél- és érdekközösség e forrásából származik rokonszenve s a vitába tiszta jóakarattal szól bele, „pártatlan igazságérzettel, őszintén kívánva szolgálni a vallás-erkölcsi reform e szent ügyének.“ Ismeretesek az olvasó előtt ?a Reformegylet alakulási mozzanatai. Az indítvány azon az elvi alapon állott, hogy az kebelébe fogadhasson minden hitfelekezetü szabadelvűén gondolkodót. A pesti alakuló köz-2 Az Egyházi Reform szerkesztői í és a Debreceni Figyelmező . K. M. 18/2
