Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

XVII. fejezet: Unitáriussága

231 vettek. Ez a szellemi áramlat oltja be és készíti elő a lelkeket a 70-es években a szabadelvű vallásos hitfelfogásra Francia­­országban, Németországban és Svájcban, amely nálunk is a vallási szabadelvüség hatalmas hullámverését indította meg. Jakab Elek lelke mélyéig boldog e szabadelvű vallásos eszmeáramlatok láttára, mikor hosszú századok mélységes sötétsége után üldöztetésünk megszűnik és nekünk is deren­geni kezd. S mikor a 70-es évek egyikében egy református barátjával beszélgetve, ennek arra a megjegyzésére, hogy olyan kevés az eltérés a hitcikkelyek között, jertek, egyesüljünk, azt válaszolja: jertek, csatlakozzatok ti, mert mi hátrafelé egy lépést sem teszünk. Kriza dogmatikai munkásságának méltatásánál jól esik lelkének megállapítania, hogy Kriza az angol és ame­rikai unitárius nézetek történelmi szempontoktól nem kötött elfogulatlanságát és józan racionalizmusát dicsérve, magasztalta s mértéket tartva, óvatosan követte is. De bármennyire sza­badelvű, mikor 1875 elején értesül arról, hogy Ferencz József kátéja új kiadásán dolgozik, mérséklő utasítást ad: „Dolgozz, dolgozz, de a kéreg tágításán a természetes lassú munkássági mértéket tartsd meg. Értesz. Ugrani nem jó. Kalánnal adni be a bölcsességet s kivált a teológiai hitigazságot az embereknek nem egészséges ... Tágíts minden kiadással, de csak olyanokon, melyekre hogy az elmék teljesen el vannak készülve, meg leszel tisztán győződve.“ Lehet-e csodálkozni ez óvatos, mérsékelt, csendes haladást tanácsoló utasításon olyan embertől, aki oly mélyen betekintett egyházunk küzdelmeibe s aki ismerte a dézsi komplanáció minden haladást lekötő tilalomfáját. A francia- és német földön terjedő szabadelvű vallásos irány nálunk egy reformegylet alakítása iránt felmerült eszmében nyert alakot. A felmerült gondolathoz tőlünk Símén, Ferencz József és Jakab Elek szólották hozzá, még pedig a legszabad­­elvübb álláspontról. Jakab Elek fejtegetéseinek1 gondolatmenete ez: A világosságot és szabadságot szerető magyar népet „a régi hitcikkek és kultuszformák nem elégítik ki, mert azok nagyrésze már ma a természettudomány, bölcsészet és teológia újabb fejlődésével ellentétben áll.“ Ha a papság felvilágosult s halad az idővel és tudománnyal, követjük, de középkori tanaiban s 1 Miért van szükség a reformegyletre? Egyházi Reform. Pest. 1871. 97—101*1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom