Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XVII. fejezet: Unitáriussága
231 vettek. Ez a szellemi áramlat oltja be és készíti elő a lelkeket a 70-es években a szabadelvű vallásos hitfelfogásra Franciaországban, Németországban és Svájcban, amely nálunk is a vallási szabadelvüség hatalmas hullámverését indította meg. Jakab Elek lelke mélyéig boldog e szabadelvű vallásos eszmeáramlatok láttára, mikor hosszú századok mélységes sötétsége után üldöztetésünk megszűnik és nekünk is derengeni kezd. S mikor a 70-es évek egyikében egy református barátjával beszélgetve, ennek arra a megjegyzésére, hogy olyan kevés az eltérés a hitcikkelyek között, jertek, egyesüljünk, azt válaszolja: jertek, csatlakozzatok ti, mert mi hátrafelé egy lépést sem teszünk. Kriza dogmatikai munkásságának méltatásánál jól esik lelkének megállapítania, hogy Kriza az angol és amerikai unitárius nézetek történelmi szempontoktól nem kötött elfogulatlanságát és józan racionalizmusát dicsérve, magasztalta s mértéket tartva, óvatosan követte is. De bármennyire szabadelvű, mikor 1875 elején értesül arról, hogy Ferencz József kátéja új kiadásán dolgozik, mérséklő utasítást ad: „Dolgozz, dolgozz, de a kéreg tágításán a természetes lassú munkássági mértéket tartsd meg. Értesz. Ugrani nem jó. Kalánnal adni be a bölcsességet s kivált a teológiai hitigazságot az embereknek nem egészséges ... Tágíts minden kiadással, de csak olyanokon, melyekre hogy az elmék teljesen el vannak készülve, meg leszel tisztán győződve.“ Lehet-e csodálkozni ez óvatos, mérsékelt, csendes haladást tanácsoló utasításon olyan embertől, aki oly mélyen betekintett egyházunk küzdelmeibe s aki ismerte a dézsi komplanáció minden haladást lekötő tilalomfáját. A francia- és német földön terjedő szabadelvű vallásos irány nálunk egy reformegylet alakítása iránt felmerült eszmében nyert alakot. A felmerült gondolathoz tőlünk Símén, Ferencz József és Jakab Elek szólották hozzá, még pedig a legszabadelvübb álláspontról. Jakab Elek fejtegetéseinek1 gondolatmenete ez: A világosságot és szabadságot szerető magyar népet „a régi hitcikkek és kultuszformák nem elégítik ki, mert azok nagyrésze már ma a természettudomány, bölcsészet és teológia újabb fejlődésével ellentétben áll.“ Ha a papság felvilágosult s halad az idővel és tudománnyal, követjük, de középkori tanaiban s 1 Miért van szükség a reformegyletre? Egyházi Reform. Pest. 1871. 97—101*1.
