Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XV. fejezet: Iskolai és iskolatörténeti tanulmányai
20P (industrialis) oskolákkal egybekötni, különös tekintettel a protestánsok oskoláira. Szabó külföldi tanulmányai alatt Basedow, Rochow, Pestalozzi, Fellenberg elveit tanulmányozta s azokat akarta itthon terjeszteni. „A magyar köznép nevelése szükségességéről, céljáról és módjáról oly jeles úttörő munkát írt, hogy ma is gyönyör olvasni.“ Feltűnő, hogy a köznép oktatását korát messze megelőzőleg kitűzi s némely terve, pl. az iparoktatás nálunk csak most kezd létesülni. Akkor a nemzeti kiváltságok, kizáró társadalmi intézmények ellenében „valódi merénylet“ számba mentek tervei. „Az anyai nyelv érdekében meggyőzőbb, melegebb szót ritkán hallhatni, mint a Szabóé.“ Kazinczyhoz a vallásoktatás tárgyában írt levelének alapgondolatait érdemes megismerni. „Nem dogmatizálás. nem compendiumok és a kötelességek rövid summái, hanem bibliai históriák által lehet az embert vallásra tanítani.“ Ezzel a gyermek szivében hitet és szeretetet ébresztünk Isten iránt. Ez a vallás fundamentuma, enélkül haszontalanok a dogmák. „Katechismusból tanítani vallást annyi, mint a botanikát Linné szisztémájából, nem a szabad természetből s egyes plánták vizsgálásából. A bibliai históriák a vallás alapja, a katechismus épülete. Ez nagyoknak való, az a kisebbeknek. Erkölcsi tanításokba, kötelességek magyarázatába helyezni a vallás tanítását helytelen. Nem tudományt kell beléjök önteni, de vallásos érzést. Némelyek azt vetik ellen, hogy az újtestamentumi históriákban sok a csodás, ami a gyermekben kételkedést támaszt. Ellenkezőleg, épen hitet ébreszt benne. Hiszen mennyi csoda történik körülöttünk naponként. Mi sem ismerjük a természet csodáit. A tanítás nem kérdő, hanem elbeszélő alakban történjék az erkölcsi tanúságok kihagyásával. A gyermek ásít és elalszik, ha sokat prédikálnak előtte. Jakab Elek véleménye Szabó elveire: A köznép érdekében emelt e hatalmas szó az idő virradásának jele. De a kor még nem volt megérve rá. Közülök igen sok csak most volt megvalósítható. „Könyve s a vallástanítást tárgyaló fontos tartalmú levele által a magyar közoktatás és népnevelés egyik úttörő, nemes és bátor munkásának bizonyította magát.“ E könyvében Kazinczy hatása is látszik, mert sok kérdésben nézeteire ismerünk. Következő tanulmánya (Népnevelésünk negyven év előtt és most. Néptanítók Lapja. 1882. 13., 14. sz.) báró Mednyánszky Alajos tanulmányi bizottsági elnök azon munkálatát ismerteti,
