Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

XI. fejezet: Kolozsvár története

158

ség, ami többek között arra vezette, hogy nagyon elől kezdje a dolgot, — az erdélyi föld képződésének történelmén. Ha ehez s az egymást felváltó ősi népek leírásához arányosan fogja megírni a reformáció óta lefolyt s a történelmi adatokban már gazdag korszakokat, akkor ez a monográfia nem is könyv lesz, hanem könyvtár. Ez első kötettel a munka nehezebbjén esett át, minthogy a régi korszakok homályában igen sokszor csak tapogatóznia lehetett. Ezután következik majd az érdekesebb rész, midőn már Kolozsvár fejedelmek székhelye, sokszor az egész magyar politika gyújtópontja, a hitújítási és irodalmi mozgalmak egyik kitűnően termékeny talaja. Ezután mindenki felfokozott érdeklődéssel fogja várni a becses munka folytatását.

A Keresztény Magvető (1871. 230.) rövid cikkben emlékezik meg a mű megjelenéséről, melyről azt mondja, hogy közelebbről alig jelent meg nagyobb becsű mű, amelyről el lehet mondani, nemcsak azt, hogy szükséget pótól, hanem azt is, hogy annak teljesen megfelel s hasonló művek írásánál példányképül szolgálhat. Az írónak, ki gazdag ismereteit a Magvető érdekében is oly sokszor hasznosította, időt és erőt kíván, hogy művét teljesen bevégezhesse s a második kötettel is minél hamarább gazdagíthassa irodalmunkat.

Jakab Elek ezután hozzákezdett a reformáció utáni korszak megírásához. De a dolog nehezen és lassan ment sok személyi bajai és nehézségei, valamint betegsége miatt, melyek gátolták, különösen azóta, mióta családjától elszakadva, a fővárosban élt. A II. és III. kötetet csak 1888-ban jelentette meg, 18 év múlva az I. kötet megjelenése után. A megjelenés nehézségeinek elhárítása érdekében sűrű levelezést folytatott Ferenc Józseffel és Szabó Károllyal. 1887 ápr. 9-én Írja a püspöknek: „álljatok résen, hogy a könyv jelenjék meg mihamarább. Az megállítja mállástokat pár évre. (E keserű panasz oka az, hogy ebben az időben kellett már harmadszor folyamodnia a Dávid Ferenc könyve megmaradt példányaiért.) Nagy érdeketek, hogy Kolozsvár története mihamarabb a magyar irodalomban megjelenjék s az unitáriusokat bemutassa úgy, amint voltak virágjokban, leveretésük és feltámadásuk korszakaiban. Tegyetek meg mindent a gyors tárgyalásért, nem érettem, akit nem igen nagyon szerettek, de saját magatokért.“ Egy év múlva (1888. IV. 3.) nyomott kedélyhangulatban s testileg-lelkileg fáradtan panaszolja, hogy 1886 nov. 12-től még mind nyomatja s még meg-