Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
X. fejezet: Bladrata és Dávid Ferenc. Az ú. n. "tiszta" unitárrizmus
146 a főurak pártfogását nyerte meg, Dávid Ferenc az elveket képviselte, amaz egyházat alapított, ez hitvallást. Blandratát bántotta Dávid Ferenc magyar nyelvi tudása, hiszen újabban a hitviták magyar nyelven folytak, a könyvek magyarul íródtak s ő mindezeket nem értette. Bántotta az is, hogy Dávid a hitelvek magyarázását egészen magának foglalta le. Mindezekből saját lekicsinylését olvasta ki. Dávid élete utolsó három éve eseményeinek elmondásánál „ellentétben a régi história Írással“ új nézőpontból vizsgálja az eseményeket. Ez a három év „nagy ellenmondásokba sodorta“ Dávid Ferenc életíróit. Abból indultak ki, hogy Dávid Ferenc és egyháza ugyanegy voltak, következőleg Dávidban az unitárius egyházat sújtotta Báthory Kristóf. Minthogy Blandrata és Hunyadi Demeter bántatlanul maradtak, ezek árulóknak, egyszersmind vádlóknak tűntek fel. „Pedig az elfogulatlan történetírónak okvetlenül észre kell vennie, hogy Dávid elitéltetése mélyenfekvő okok következménye, valamint, hogy Blandrata és Hunyadi nem az unitárius egyház árulói valának. Hiszen a következmények igazolják, hogy a státus létezése a körülményekkel való megalkudni tudáshoz volt kötve. Ha az összes unitáriusok Dávid Ferenc mellé állanak, könnyen valamennyiöket elsöpri a fejedelmi önkény s a kálvinista fejedelmek fanatikus üldözése. Míg a megalkuvás, a taktika, noha megbecsülhetetlen drága áldozat árán, megmentette az egyházat... A státusmentés elképzelhetően nagy gondot adott volna még akkor is, ha valamenyien tömörülhetnek e cél érdekében. Csakhogy azt tenni épen Dávid Ferenc miatt nem lehetett, kinek élete az igazság törhetetlen kereséséből állott s egyéni meggyőződéseit nem áldozta fel semakkora anyagi előnyökért: ezúttal sem volt hajlandó meghátrálni a hatalmi erőszak elől.“ Kettő között kellett választani: az antitrinitáriusok vagy Dávid sorsára jutnak, vagy sorsára bízván Dávidot, megmentik a vásárhelyi gyűlésen törvényesített unitárius egyházat. A történetírók Blandratának azt a cselekedetét, hogy Kolozsvárra hívta Socinust s Dávid Ferenc házánál szállásolta el, titkos kémkedésnek minősítik. Borbély „ily határtalan cinizmust nem tud észrevenni a tényekből.“ A szakítás Dávid Ferenc és Blandrata között a febr. 24-i tordai zsinat után végleg elkövetkezett, most már békés kiegyezésre gondolni sem lehetett. Sőt, mert a pertrakta egy évnél tovább tartott, a fejedelem előtt Blandratáék is kezdtek gyanúba esni. Ez a helyzet tette Dávidnak antitrini-
