Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
IX. fejezet: Dávid Ferenc életrajza
113 elvitte a könyvtár kulcsát, mire Jakab Elek azt írja mérgesen: „A tudománynak nem szabad feriázni.“ Mindjárt a munka elején azt a kérdést kellett fontolgatnia és eldönteni: hogy vájjon a tudomány követelményei szerint kevés tudósnak irja-e, vagy népszerűén a nagyközönségnek? A püspök azt ajánlta s ezt Ballagi is helyeselte (1878. III. 17.), hogy népszerűén Írja. Szilágyi Sándor ellenben azt mondta (1878. I. 17.), hogy diplomaticum s ha lehet, ki nem adott, vagy elfogyott kisebb s fontosabb művei kiadása nélkül a „biográfia nem ér egy pipa dohányt.“ Most ki kell adni a biográfiát, azután az anyagi erőkhöz képest becsesebb műveit évi fűzetekben. Enélkül félszeg, egyoldalú, korlátolt körre szorítva lesz a munka s hatása elenyészik. Míg egészen úgy tüntetve fel Dávidot, mint ő véli és sürgeti, munkáival együtt, roppant hatást tenne egész Magyarországon, sőt Európában is a teológiai irodalom terén. Amint a munka egyes fejezetei készen voltak, elküldötte Ferencz Józsefnek elolvasás s őszinte véleményének közlése végett. Kéri, ne tartson refleksziói bántó hatásától, hanem mondjon el mindent szabadon, nyíltan (1878. XI. 22.). Az Előszóra és első cikkre tett észrevételeire írja (1878. XII. 20.), hogy azokat nagyon szivére vette s most látja, milyen nehéz a feladata Következő megjegyzéseire (1879. I. 16.): „A sokat vagy keveset írás, tudós név vagy népszerű írói dicsőség, nektek s a kolozsváriaknak tetszés, vagy a tudós világnak, mindezek nagy kérdések, miket én jól tudtam s tudok s küzdöttem velük és küzdők folyvást s bizony még most sem tudom, melyik lesz művemből ... A középútat feltalálni, az lenne kívánatos. Be kár, hogy nem vagy te itt most. Veled milyen szépen kihúzgálnók, ami nem oda való, mihelyt az alapelvet megállapítottuk.“ 1879 ápr. 12-én, mikor már a 7. cikket kapta vissza, írja: „Arefleksziókat köszönöm s használom. A régi 3 első cikkből alig lett másfél ív. Megkasztigálom kegyetlenül.“ Az életrajz írása közben arra a gondolatra jött, hogy két kiadás legyen: egyik olcsó csakis szöveggel, a másik drágább, szöveg és egyháztörténelmi emlékek Dávid Ferenctől és Dávid Ferencről. Ballagi azt a gondolatot vetette fel neki (Kovács Jánoshoz irt levele 1877. XII. 25.), hogy a könyv jelenjék meg angolul is, mert akkor számíthatna a kiadás költségeire, vagy a pályadíj gyarapítására. Kérdi Kovácstól, mit szól hozzá? Úgy látszik, nehézségek merültek fel s reményei nem valósultak, mert egy 8
