Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)
Középiskolai tanár
KÖZÉPISKOLAI TANÁR tattatja anyjának: „Levelem, nincs miért mondjam, hogy vigye el Anyámhoz.“21 A szabadságharcot követő bújdosása alatt anyját Kolozsvárt hagyta, de figyelmesen gondoskodott róla. Pestre az első kínálkozó alkalommal magával felvitte. A nagymíveltségű papné általános tiszteletben részesült Brassai ismerősei körében, de társaságba ritkán ment. Akik fiával együtt látták, azt hitték, hogy férj és feleség, midőn Kolozsvár utcáin sokszor együtt sétált a két öreg. Együtt indultak el a múzeumkerti lakásból, de a hosszú léptű fiú mindegyre azon vette észre magát, hogy messze hátra hagyta anyját. Megállóit, megvárta, de ismét csak elhagyta s újra megvárta.22 Akik házuknál megfordultak, sokszor gyönyörködtek, midőn anyja megszólította: „Samuka törj egy kevés cukrot.“ Ha vendégek voltak, Samuka az asztalnál hűségesen felszolgált. 1859-ben együtt jöttek vissza Kolozsvárra, s együtt laktak a múzeum kertjében az anyjának 1862-ben bekövetkezett haláláig. Hosszú élete utolsó esztendejében betegeskedett. 1862-ben szeptember 26-án halt meg.23 Y. Brassai elfoglalta a tanszékét, élvezni kezdette a tanítás örömeit és bosszúságait, de szerencséje, hogy jövedelme más oldalról biztosítva volt, mert fizetéséhez nagyon nehezen jutott. Fizetése 300 ezüst forint lett volna, de ebből az első havi részletet, ami márciusban illette, csak október 12-én kapta ki, s a többi még december 31-én is fizetetlen volt. Nem nagyon 21 Közölve „Erdélyi Múzeum“ 1911 évf. 60 1. 22 Zsáké István kúriai bíró — volt tanítványa — elbeszélése. 23 Brassai Sámuel szomorúan jelenti, hogy már néhai édesanyja, Koncz Krisztina özv. Brassai Sámuelné életének 87-ik, özvegységének 25-ik évében tizedfél hónapig tartó betegsége után folyó hó 26-án délután egy órakor végkép elnyugodott. Hült tetemeit folyó hó 28-án 4 órakor kisérjük ki, koporsója felett mondandó imádság után, a Múzeum kertéből a Köztemetőbe. Kolozsvárt, szeptember 26-án 1862. Az unitárius deákok és belső emberek temető kertjében. (Fekete Pál-féle kert.) — 95 —