Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)
Középiskolai tanár
KÖZÉPISKOLAI TANÁR tetes Úrhoz. S mi szeretett barátaim örvendjünk, hogy oskolánkra is alkalmazható az annyi csapás után Széchenyi azon mondata: „Borúra derű.“ III. 1837 február 2-án belépett Brassai Sámuel tanár az unitárius kollégium falai közé. Székely Sándor meghatározása szerint: „Történetek, földleirat és idötan közoktatója“ lett. Tanársága első évében cronologiát és históriát tanított. A kollégium még aránylag fiatal épület, de vasrostélylyal védett szűk ablakai, sötét folyosói és nehézkes boltozatai, zárda hatását tették az idegenre. A tanuló ifjúságnak kevés panasza volt ellene, mert a régi viszonyokhoz mérten fényesnek lehetett, mondani. A lakószobákban ha kisebbek 9—10-ig, ha nagyobbak 20—22 tanulót is bezsúfoltak. A magas faágyak alá, alacsony „karikás“ alsó ágyat toltak be, melyet a tanulók maguk készítettek a városon saját költségükön. Ha mindenik tanulónak volt széke — bizony a szegényeknek az sem volt — a szoba közepét elfoglaló széles asztal mellé ültek tanulni. Akiknek széke nem volt, vagy a ládájára, vagy az ágyára ült. Egy kis tábor éjjeli képét mutatták. Az asztal közepén egy vagy két, pislogó faggyúgyertya halvány fénye mellett tanulgattak. Ha a nagy-csengetyű jelt adott a lefekvésre, nem volt tanácsos fölriasztani őket, mert az egész szoba ággyal volt belepve. Még arra is volt eset, hogy két kisebb fiú egy ágyban aludott. A tantermek is csak távolról feleltek meg a közoktatás és a közegészség követeléseinek. Fölszerelésről, taneszközökről a mai felfogás szerint, nem is lehet beszélni. Nyomtatott tankönyv csak elvétve, egy-két tárgyból volt. A többit a tanárok előadása után jegyezték a tanulók. Sivárabb, kínosabb iskolázást alig lehet elképzelni. Az ifjúság lelkét gúzsba facsarták a legbrutálisabb bevezetéssel az anyanyelv eltiltásával s egy érthetetlen s értelmetlen kihalt nyelvnek, a latinnak tűzzelvassal az agyba tömésével. Az ifjúság lelkét semmi olyan táplálék nem közelítette meg, amiből életerőt nyerhetett volna. Ez az iskola a test és lélek börtöne. Vigasztalást abban — 92
