Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)

Író és szerkesztő

ÍRÓ ÉS SZERKESZTŐ lyeket naponként várok. 2. Ha pedig a Tkts. Ur egy vagy más ok­ból Írásomat elfogadhatónak nem találná, arróli tudósítását és kéziratomnak visszaküldését tisztelettel kérem, mely is, ezen leve­lem átadó Bécsből visszatértemkor u. m. négy hét múlva talán a Tkts. urnák alkalmatlansága nélkül megeshetnék. Becses pillana­tai háborgatásáért engedelmet kérve, tisztelettel maradtam a Tkts. urnák alázatos szolgája Kolozsvár, 1833 április 7-én Brossai Sámuel m. p. Mindig sajnálta, hogy megsemmisült, mert „szeretett vol­na rámutatni, hogy ö évtizedekkel megelőzött másokat, né­mely irányeszmék fölvetésében.“7 Brassait semmi sem csiiggesztette el, sőt minden aka­dály ujabh munkára serkentette. A munka rövid idő alatt nagy sikerekhez segítette, miről már első írói kisérletei alatt meggyőződhetett. Föllépése után négy évvel ajánlják akadé­miai tagságra, öt év múlva meg is választják. Toldy Ferenc be veszi az Athaeneum dolgozó társai közé, de oly nagyon megszaporodott az irodalmi munkája, hogy Ígéreteit nem tudja pontosan beváltani. II. Rövid idő múltán mint nemzetgazdász lépik föl.8 Igazsá­got szolgáltat gróf Széchenyinek három bírálójával (gróf Dessewffy József, Thewrewk József és Orosz József) szem­ben. Brassai ismeri a különböző államok politikai és gazda­sági helyzetét, irodalmát. Tudja, hogy Magyarországot mi mentheti meg a „feudális szenytől.“ Miután gróf Széchenyi könyveiben mindazt megtalálta, síkra száll mellette, bírálóit értékükre leszállítja, ellenben Széchenyit fölmagasztalja, mert eredeti írónak tartja, kinek irományait egy, mindenütt felis­merhető, lélek eleveníti, kinek minden periódusában lelhetni egy valódi gondolatot, vagy egy gazdagon festett képet ... kinek minden szava egy gondolat, minden vonása egy kép. Brassai, a falusi élet körében, a földmívelő állam na­gyobb birtokosaival és a szakirodalommal való érintkezésben, 7 V. ö. Atyja levelei 1832 október 30. Kér. Magv. XXVII. 92 1. 8 Gróf Széchenyi István és bírálója. Nemzeti Társalkodó 1832 18, 19, 20 szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom