Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)
Középiskolai tanár
KÖZÉPISKOLAI TAN AR ve elmond, az az összehasonlító nyelvészetnek igen becses fejezete. Kéziratban fönnmaradott tankönyveit a tanulók őrizték meg a tanítás alatt készített jegyzetekben. Ezek közül a Logikát ő maga dolgozta föl s az Akadémia megjutalmazta és kiadta. Ma már ez sincs forgalomban, mert a mai logikák nem lélektani alapon készülnek, mint a Brossaié készült, hanem tapasztalati alapon. A mai lélektanok physiologiai demonstratiok az érzéki hatások szerint, amit Brossai mindig kifogásolt, mert hibásnak és hiányosnak találta. A mai lélektanok vallják, hogy az idegrendszer psycho-physikai viszonyaira kiváló súlyt helyeznek, sőt abból indulnak ki. Egyik ezt mondja „a physiologiai lélektan föladata éppen abban áll, hogy az összehasonlító bonctan (anatómia), meg hysiologia tényeire támaszkodva, biztos alapot nyújtson ahoz, hogy a legmagasabb bölcsészeti problémába (a psyche phylogenesisébe), vagyis a lelki tevékenység, törzsfejlődés történetébe bepillanthassunk s általa oly magasra emelkedhessünk, melyen ama fenséges probléma végleges megoldása sikerülni fog.“77 Brassói szerint magunknak, a magunk belső jelenségeinknek, törvényeinknek és működésének tudása és helyes ismerete lélektan. Alapja ennek is, mint mind annak, amit az ember tud, az öntudat. A belső jelenségek erkölcsiek és szellemiek. melyeket egész életünkön át szüntelenül tapasztalunk. Ezeknek legelseje öntudatos énünknek, magunknak a megismerése és megkülönböztetése attól, ami rajtunk kívül van, s aminek hatása van ránk, éppen mint nekünk is arra. Brossai szerint szükség van a külső tárgy létezésére és arra is, hogy érzékünkre hasson, de ebből a hatásból csak akkor származik érzemény, vagy benyomás, ha ahhoz öntudatos felfogásunk hozzá járul. Ez az öntudatossá vált fölfogás megmarad akkor is, amikor a tárgy már nincs jelen a róla szerzett képzetben. A lélektannak Brassai szerint nem az a föladata, hogy megmagyarázza mikép lappanghatnak bennünk, még pedig öntudat nélkül, azok az ezer meg ezer-féle képzetek és miben áll azoknak önkényes vagy önkénytelen előállá-77 Parádi Kálmán Physiologiai lélektan. — 139 —
