Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)
Középiskolai tanár
KÖZÉPISKOLAI TAN AH sa, mert a lélektan csak a belső állapotokat és tényeket sorolja. föl. „Egyik ilyen tény az, hogy eszközetlen, közbenjáraltan tndalmunk van arról, hogy az egyén kinek egyidöben ilyen s ilyen érzeményei voltak és más időben mással felcserélődtek, mindig a mi énünk vagy mi magunk.“ Ez a tankönyvnek indult és tankönyvnek használt könyve részesült a legnagyobb nyilvános elismerésben. Megnyerte vele 1858-ban az Akadémia Marczibányi jutalmát. Brassait a logica Góliátjának nevezte Arany János. Igaza volt. Minden felszólalásában meglep, bámulatra ragad, de mindenütt erős, megingathatlan logikájával imponál. Ez az oldala nem sebezhető meg. Ezzel a versenyt csak memóriája állja ki. Szilágyi -Sándor a Brassai Logikájút a parlagon heverő dúölesészet „kiváló irodalmi termékei közé sorozza.“ Földiratait kéziratban hagyta, de volt tanítványa, Kovácsi Antal tanártársával Buzogány Áronnal kiadta két kötetben. A népiskolák felső, illetőleg a gimnáziumok első osztályainak volt szánva, s a hazai földrajzot el kellett végeztetni mielőtt ezt a tanító használhatta. Főként methodikai tekintetből érdemel figyelmet. A Kovácsié elbeszéli a föld felületének természeti viszonyait, a Buzogányé ismerteti a népeket, országokat s ezek viszonyait. Nevezetes mozzanat, hogy az első kötet a természet által kijelölt a saját változliatatlan jellemvonásokkal fölruházott kisebb földirati egységeken kezdi, s ezeknek alakjával, éghajlatával, növényzetével, általában minden természeti sajátságával, ismerteti meg a tanulót. Az egész földet egységekből rakja össze, s úgy megy aztán át a második folyamban a polgári és társadalmi viszonyok ismertetésére.78 Tankönyveit úgy tekintem, mint lelkének, mint lényének egy-egy darabját, kiszakítva és odaadva a magyar család és iskola számára. Valamint az anya teje, ezek is szive és elméje termékei voltak. Egészséges lelki táplálékok. Az ő képére és hasonlatosságára teremtett, gondolkozó és gondolatot 78 V. ö. Dr. Kiss Áron a magyar népiskolai tanítás története 342 lap. — uo
