Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)

Középiskolai tanár

KÖZÉPISKOLAI TANÁR

írókat, a bölcselőket, a mathematikusokat (kik közül Euclidesnek fordítója is vagyok.) Azaz élvezet gyönyörrel töltött el, sőt emlékezete is kedves nekem.

De legyen bármily bájoló, az bizony csak szellemi fényűzés, melyet ha fordításokkal nem oly tökéletesen is, de a míveltségre nézve kielégítő hatással megnyerhetni. Az akár szellemi, akár anyagi fényűzés, kisebb nagyobb értéke a művelt emberi társadalomnak, kétségtelenül egyik kelléke, az ösztönt is mindnyájunkba belé oltotta és mindenkit jogosított reá a Teremtő, azért hát eszközei megszerzésére utat, módot könnyebbséget nyújtani kötelessége az államnak. De megszerzésükre egy egész korosztályt, a fiatalságot kényszeríteni nem tartom igazságosnak, sem pedig a „compelle eos intrare“-t, ide magyarázni és alkalmazni szabadosnak“.67

Brassai a nyelv leikébe egy pár pillantással belelátott, sajátosságait azonnal észrevette, s miután a mondat és szófűzés titkaival tisztában volt, nagyszerű memóriájával gyorsan, egy rövid félév alatt elsajátított.

Ebből az egyéni nyelvtalentumból kiindulva kell foglalkoznunk nyelvtani könyveivel. Ö soha semmit sem készített ad hoc, hanem a főkérdés megfejtése érdekében. A nyelv egységes és kerek egész. Alapja a mondat, épülete a mondat, s egész valója a mondat. Mondatból áll a nyelv tehát, a mondatban benne van a nyelvnek minden eleme. Itt kell kezdeni a tanulást s itt kell végezni is.

„A nyelv éppen olyan lény, mint a virág. Nemcsak szervei vannak, hanem színe, illata, levelei, ágai s minden, amiből élet fakad. Ezek a részek önmagukban mind egyének, melyekkel külön kell számolni, de sohasem szabad feledni, hogy az egyénhez, a mondathoz, tartoznak.

Magyar nyelvtant nem írt, de egész életében minden erejével azon volt, hogy a magyar nyelvet szeretni és megbecsülni tanítsa. A magyar nyelv szeretését az anyatejjel szívta magába, de serdülő éveiben, az idegen nyelvekkel foglalkozva, tudatára ébredett szépségeinek, s amíg tollát forgatni tudta, soha egy alkalmat is el nem mulasztott, hogy eredeti tisztaságának és becsületének védelmére ne álljon.88

Mindamellett is, hogy magyar nyelvtant nem írt, a magyar nyelvtan tanításáról örök érvényű szabályokat mondott és írt. E helyen nem akadémiai értekezéseiről, hanem a tanítás módszerének az elemi iskolában alkalmazásáról van szó. 6 *

6S Virgilius ügyében Prot. E. és Isk. lap 1871—238 sk. 1. 1872

mégis Virgilius.-130-