Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)

Középiskolai tanár

KÖZÉPISKOLAI TANÁÉ leli, „hogy az önszorgalom gyakorlása nálunk kevésbbé űze­tik, mint a külföldiekben.“ Legutolsó mathematikai dolgozatában is foglalkozik al­gebrájával, „mely az algebra egész birodalmában egyedül áll, mint tökélyesen rendszerezett tankönyv, melyet e tekintetben bízvást szembe állíthat, az „Euklides“ méltán bámult és ma­gasztalt Elemeivel. Mi pedig tanításbeli sikerét illeti, az a leg­fényesebb volt, mindazon kevés iskolában, hol értelmes és lelkiismeretes tanító használta.“86 Az egyetemi tanárság megszűnésével ismét visszatér al­gebrájához és nem törődve sem a kiadók számításával, sem a gimnáziumi tantervvel, egészen átdolgozza és kiadja. 1883- ban az Algebrai gyakorlatok első részét. A következő évben a második részt, az egyenleteket. Számított tanárrá lett ta­nítványaira. Ha alkalma kínálkozik, a tárgyra vonatkozó újabb véle­ményeket és módszereket megbírálja és bizonyos elégtétellel mutat rá, ha eszméit, vagy tanítványait fölfedezi. 1886-ban az Óvsz. Tanár Egyl. Közlönyben két cikk jele­nik meg az algebra tanításáról, melyben az írók panaszkod­nak, hogy „az átalakítás eszméjét az algebra tankönyvei nem tárgyalják.“ Brassai igazat ad a panaszosoknak, de fölfedezé­süket újnak nem mondhatja, „mert az Algebrai gyakorlatok című tankönyve 34-ik §-a, amelynek a tartalma „szorzatok összegét összegek szorzatává változtatni,“ bizonyítja, hogy ö már régen fölhívta rá a figyelmet. 1889-ben újból az algebra tanításáról a Család és Iskolá­ban. Újból helyreigazító észrevételei vannak, s egyben részle­tes tájékozással szolgál a szaktanítóknak. Ha Brossairól, a nyelvészről gondolkozunk, mindig arra az eredményre jutunk, hogy Brassai nyely-genie volt.67 „Azt vettem már fiatal koromban a fejembe, hogy szépirodalmi művet teljes élvezettel csak az illető mű eredeti nyelvén olvas­hatni. Annálfogva sok minden féle nyelvet tanultam össze-vissza, hogy azt az élvezetet magamnak lehetőségig megszerezhessem. Ol­vastam és olvasom is az ó-görög irodalomból a költőket Homeros és Hesiodoson kezdve a hanyatlókorabeli regényírókig, a történet- 60 60 A XI. axióma Akad. Értesítő 1898 418 1. 87 Pesti Hírlap 1890 április 28. sz. Hagyd szóljak én is a görög­nyelv tanítása kérdéséhez. Dr. Boros Gy.: Dr. Brassai Sámuel élete. — 13» — 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom