Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)
Középiskolai tanár
KÖZÉPISKOLAI TANÁÉ leli, „hogy az önszorgalom gyakorlása nálunk kevésbbé űzetik, mint a külföldiekben.“ Legutolsó mathematikai dolgozatában is foglalkozik algebrájával, „mely az algebra egész birodalmában egyedül áll, mint tökélyesen rendszerezett tankönyv, melyet e tekintetben bízvást szembe állíthat, az „Euklides“ méltán bámult és magasztalt Elemeivel. Mi pedig tanításbeli sikerét illeti, az a legfényesebb volt, mindazon kevés iskolában, hol értelmes és lelkiismeretes tanító használta.“86 Az egyetemi tanárság megszűnésével ismét visszatér algebrájához és nem törődve sem a kiadók számításával, sem a gimnáziumi tantervvel, egészen átdolgozza és kiadja. 1883- ban az Algebrai gyakorlatok első részét. A következő évben a második részt, az egyenleteket. Számított tanárrá lett tanítványaira. Ha alkalma kínálkozik, a tárgyra vonatkozó újabb véleményeket és módszereket megbírálja és bizonyos elégtétellel mutat rá, ha eszméit, vagy tanítványait fölfedezi. 1886-ban az Óvsz. Tanár Egyl. Közlönyben két cikk jelenik meg az algebra tanításáról, melyben az írók panaszkodnak, hogy „az átalakítás eszméjét az algebra tankönyvei nem tárgyalják.“ Brassai igazat ad a panaszosoknak, de fölfedezésüket újnak nem mondhatja, „mert az Algebrai gyakorlatok című tankönyve 34-ik §-a, amelynek a tartalma „szorzatok összegét összegek szorzatává változtatni,“ bizonyítja, hogy ö már régen fölhívta rá a figyelmet. 1889-ben újból az algebra tanításáról a Család és Iskolában. Újból helyreigazító észrevételei vannak, s egyben részletes tájékozással szolgál a szaktanítóknak. Ha Brossairól, a nyelvészről gondolkozunk, mindig arra az eredményre jutunk, hogy Brassai nyely-genie volt.67 „Azt vettem már fiatal koromban a fejembe, hogy szépirodalmi művet teljes élvezettel csak az illető mű eredeti nyelvén olvashatni. Annálfogva sok minden féle nyelvet tanultam össze-vissza, hogy azt az élvezetet magamnak lehetőségig megszerezhessem. Olvastam és olvasom is az ó-görög irodalomból a költőket Homeros és Hesiodoson kezdve a hanyatlókorabeli regényírókig, a történet- 60 60 A XI. axióma Akad. Értesítő 1898 418 1. 87 Pesti Hírlap 1890 április 28. sz. Hagyd szóljak én is a görögnyelv tanítása kérdéséhez. Dr. Boros Gy.: Dr. Brassai Sámuel élete. — 13» — 9