Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)
Középiskolai tanár
KÖZÉPISKOLAI TAN AP igazi mathematikai gondolkozást talán egyetlen könyvből sem lehet oly tisztán és hibátlanul megszerezni. Ha a tanító szót fogad Brassainak és megértvén tanítása elvét, alkalmazza a tanítás anyagának megvilágítására.81 Ezen az alapon a positiv és negativ algebrai mennyiségekkel fokről-fokra haladva elbánik s közben egész és tört számokkal is míveleteket végeztet. Az egyenleteket egyes algebrai gyakorlatok keretében ismerteti meg. Brassai a tanítandó elvet előre bocsátja, s már szerzett ismeretek köréből, rendesen az arithmetikáből, tehát közönséges számokkal szerkesztett példákkal megvilágítja. Azután viszi a tanulót nehezebb, bonyolultabb föladatok megoldására. Sok alkalmat nyújt a kitalálásra, mert azt akarja elérni, hogy a tanuló önállóan és igazán értse és kedvelje meg ezt a szellemi tornát.61 62 * A mathezis tanításában, a tanítás reformjában 1838-tól kezdve, midőn megírja: gyakorlati útmutatását a tizedes törtszámokra63 el egészen 1896-ig, midőn Euklides axiómájáról értekezik, szüntelenül foglalkozik.64 Egyebek mellett nagy figyelmet érdemel 1874-ben Középiskoláink ügyéről írt terjedelmes értekezése,65 melyben módszerét kritikailag alkalmazza közoktatásunk reformja érdekében. Különösen megragadja figyelmünket, midőn az algebra tanításáról azt mondja: Az algebra tanítása a középiskolában olyan, mint a nyelvtan tanítás: untalan fordíttatni kell a tanítvánnyal, élőszóval mondott viszonyokat az algebra symbolikus nyelvére s viszont az ily módon írt képleteket közbeszédre. Mi volna természetesebb eljárás, mint midőn előtte áll az (a + b)2 = a2 -f- 2 ab + b2 arra szólítni fel a tanítványt, hogy fordítsa le a képleteket köznyelvre.“ Algebrája olyan remek alkotás, amelynél kítiinőbbet semmiféle nemzet nem produkált, de kevés tanítványán kívül alig vette figyelembe valaki. Ennek némi magyarázatát abban 61 Vass Domokos polg. isk. tanár véleménye K. i. szerző gyűjteményében. 62 Felméri Lajos írja: az algebra tanítására Brassai írta a legjelesebb vezér és gyakorló könyvet, mely bármely idegen irodalomban első helyen állana. Kolozsvár, 1890 május 24-én. 03 Vasárnapi Újság 1838, 457—67 lap. 64 Akadémiai értesítő 1898 IX. 415—427. 65 Budapesti Szemle 1874 362—411 1.- 128