Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)

Középiskolai tanár

KÖZÉPISKOLAI TAN AB lentek meg, ami azt mutatja, hogy még az erdélyi iskolák sem mind vették használatba, de az is látszik, hogy volt közönsége. 1870-ben a. rajztanításról a tanügy emberei előtt nyilatko­zik. A mértani és szabadkézi rajzhoz vezérfonal jelent meg a középtanodák számára. Első tankönyv a mértani rajz taní­tására, tehát jogosan mondja Brassai, hogy „egyike a legel­hanyagoltabb tárgyaknak iskoláinkban a rajzolás“ akár szép­­művészeti, akár iparsegédi nézőpontból tekintsük. Joga volt a bíráló és hibáztató szólásra azért is, mert ő már csaknem 30 éve hozzá fogott volt a hiánytpótló munkához. Rajzmintáiban a szabadkézi rajz, a Vasárnapi TJjság cikkében a mértani rajz magvát hinti el, de a mag útszélére esett s a ragadozó mada­rak elhordozták, a járó-kelők eltaposták. Annyira így áll a do­log, hogy a mértani rajzról még azt is kimondja: „ez a tan­tárgy, különösen, oly ismeretlen nálunk, hogy taniiggyel álta­lánosan elméletileg és gyakorlatilag foglalkodó (így) jeles férfiaink közt is számosán akadnának, kik létezéséről sem tudnak semmit.“ Aránylag rövid három oldalon oly szabatos útmutatást ad a mértani szabadkézi rajz tanításához, amelynek a mai ta­nító is hasznát veszi, mert a módszertan mestere mondja. A szám- és mértan birodalmában oly otthonosan érezte magát egész életében, mint a zenében.és bölcselemben. Egyik­hez is, másikhoz is helyes érzék, szabatos, tiszta tudás kell. Semmi sem ad az elmének tisztább táplálékot, mint a szám variátioi. A 9 éves Samuka és a 96 éves Brassai minden da­rabka papírra írja vagy a kilenc számot, vagy az a-től az x-ig variálható betűt, vagy a trigonometria megszámlálhatatlan merev vagy görbületes vonalait. Mikor nem kell valamelyik tankönyvét sajtó alá ren­dezni, vagy Euklidest magyarra átültetni, vagy az egyetemi ifjúságot oktatni, akkor minden reggel és délben beáll csilla­gásznak, s méri és számítja a nap állását, a föld elhajlását. Ez volt a mathematikus Brassai gurmaneriaja. Csak egységes lélek tudja befogadni a mennyiség kisebb és nagyobb méreteit. Csak az a tanuló tud végig haladni az összes fokokon, amelyik jól alapoz és öntudatosan dolgozik tovább. A mathezis tanágai nem egymás mellett, hanem egyik a- 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom