Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)
Középiskolai tanár
KÖZÉPISKOLAI TAN AP zissel egybekapcsolható részt tartja felveendőnek, s a természetrajzból azokat, amelyek bemutathatok, az emberre nézve fontosak és a képzelődést érdekesen foglalkoztatják. xr. Brassai az elméletet mindig az életben szerzett tapasztalatból vonta le, minthogy tudását, általában azt, amit egy tanuló ifjúval szeretett volna megtanultatni, személyesen egymagában és szemtöl-szembe nem tudta átruházni, még csak tanítványaira sem, tankönyvek írására és kiadására határozta el magát. Az iskola kezdőfokát, az elemi iskolát fölötte nagyra becsülte, de azt is látta, hogy az ő korabeli iskolák alig érnek valamit. Sem tudást, sem Ízlést nem adnak. Meglépés számba megy, hogy a népiskolai rajz tanítását elsőrendű föladatnak ismeri. Brassai az aestetikus, szeretné elérni, hogy a teremtett világ szépségében mindenki gyönyörködni tudjon. Látni és teremteni akarta megtanítni a kezdő embert, a szolgai másolgatás, utáncsinálás helyett. Azt akarta, ami most foly az elemi rajz oktatásban, de tanítói nem voltak elkészülve az önállóan termelő munka vezetésére. Ezt jól tudta Brassai. Tett is kísérletet a baj enyhítésére. Lapjában, a Vasárnapi Újságban, 1844-ben a szülőkhöz fordult. Az első nevelök szemét akarja felnyitni. Óriás türelemmel végig szemlélteti a kéz alá eső tárgyakat, kioktatja a terület, a távlat méretei fölismerésében. A szülőknek beszél, de tulajdonképen az iskolamesterekkel akarja észrevétetni, hogy ők tovább adják azt az örökös munkát, amit a lélek végez a hosszúság, szélesség, összehasonlításában, — de nagyobbára öntudatlanul. Játszás közben akarja megtanítni a gyermeket a mértan (geometria, szerinte űrtan) főbb szabályaira.55 Az elemi iskola részére rajzmintákat ad ki.56 A rajzminták három kiadást értek. Nagy távolokban je-55 Példa: Milyen szabályt fejez ki ez a két eredmény: Ha két tárgy egy harmadikkal egyenlő, egymással is egyenlő (hosszú), íme a trigonometria egyik alaptétele játék közben megtanítva. 56 Rajzminták fiatal gyermekek számára magyarázó jegyzetekkel. 1842, 1856, 1870.- 124
