Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)

Középiskolai tanár

KÖZÉPISKOLAI TANAII rabb és erősebben kifejlődik bennök a tisztelet és a tekintély természetes elismerése. Amit itt a bölcs paedagogus tanácsol, azt a hajdani tan­uló élvezte és értékesítette. Ő mondja: „Nekem már fiatal koromban az a szerencse jutott — az az egyetlen szerencse, amiért hálával a sorsnak tartozom — hogy igen, igen korán megtanultam különböztetni az irodalomban a jobb és bal ke­zet. Oka pedig az, hogy én a latin és német nyelveket sokkal gyakorlatibb és kényelmesebb módon tanultam, mint amilyet a szokott iskolai rendszer nyújtott. Az ó-classicusokat nem kellett soha leckébe tanulnom, s reám szabott szakma szerint rontanom kedvemet irántuk.“53 Nemcsak a tanulóval, a tanárral szemben is fölállítja kö­veteléseit. A tanár legyen szilárd, becsülni való jellemű s amely társaságban forog, el legyen ismerve. A tanár ismere­tének gazdagsága nem pótolja ki az erkölcsi szegénységet. A tanuló szemét bekötni nem lehet, s a tanár egész tekintélyét tönkre teheti, ha nevetségessé válik, s ha részre hajló vagy ha naivnak és együgyünek látszik.54 Módszerében felöleli a középiskola egész anyagát és aszerint osztályozza, ahogy az elmére fejlesztő hatással van. Legelső helyen áll a nyelv-tanítás, mert ez az emberi elmének minden tehetségét foglalkoztatja. Ezután következik a mäthe­­zis. Ez már izmosítja és kellemesen szórakoztatja a lélek te­hetségeit. Ez a szellemi gymnastika. Harmadik helyre juttat­ja a históriát, amely a máramemoria, az emlékező és képzelő tehetség ébresztője és szilárdítója. A história jellemképei a kedély élénkítésére szolgálnak. A természettudományokat csak részben sorozza a közép­iskola tárgyai közé, mert azokhoz érett-ész kell. A physikaból csak azt a részt veszi föl, amelynek minden törvénye mathe­­matikai alapokon nyugszik, s besorozható az algebra, geomet­ria és trigonometria tanfolyamába. A chémiából is a mathe-53 Classicizmus és Ronianticizmus. Pesti Napló 1856. 236 1. 54 V. Ö. A Módszerről. Rövid elmélkedés az iskola ügy felett. K. Magv. 1860. 229 sk. 1. Még egy kis elmélkedés az iskolaügy felől u. o. IV. köt. 222. Középiskoláink ügye Budapesti Szemle 1874. 366 s. k. 1. A. Classical tanítás ügyében Prot. Sz. és Isk. Lap. 1871. 100, 135 1. — 123 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom