Ágoston József: Heltai Gáspár élete és munkássága - Unitárius kereszténység 1. (Budapest, 1935)

könyvét, amely eddig a legelső magyar ábécés könyv volt. A cime: „A keresztyéni tudománynak íundamentuma“. Ugylátszik ezzel a kiadással Heltait az a nemes gondolat vezette, hogy aki bibliát szeretne olvasni, előbb tanulja meg a betűt olvasni e könyvből.

Dávid Ferencnek és Heltainak a közös munkájuk gyümölcse volt az a szép kiállítású könyv is, amelyet „Responsum ministrorum ecclesiae Colosvariensis 1556.“ címmel adták ki. Ez a mű a hittételüket foglalta magában Kálmáncsehi írásba foglalt kálvinista tanaival szemben.

Hiszen azokon az első heves hitvitákon, amelyet előzőleg Stancaro és Kálmáncsehi ellen vívtak, mindjárt nem járt a kellő eredménnyel.. Dávid Ferenc beszéde izzik a tűztől, amelyben az általa hirdetett igazsága fokról-fokra acélosodott meg. Heltai, ki már a hitvitákban a főszerepet átadta Dávidnak, kiadja a „Confessioját“ amely hideg zuhanyként hullott a vitatkozókra, mitől a szenvedélyek ideig-óráig lelohadtak.

Az 1558-ik esztendő is még a lutheránusokra nézve szerencsésen kezdődött meg. Május. 1-én zsinatot tartották Tordán, ahol a zsinat elnöke Dávid Ferenc volt. A zsinaton a vitatkozások oly hevesek voltak, hogy még a csendes természetű Heltait is később már félelmetes vitatkozóvá tette. A vitatkozások most már egyrészt Dávid és Heltai, s másrészt pedig Kálmáncsehi és Szegedi Lajos között folyt, mint a

14