Ágoston József: Heltai Gáspár élete és munkássága - Unitárius kereszténység 1. (Budapest, 1935)

kálvinisták kevésszámú követőinek szószólói. Dávid és Heltai még a zsinat előtt kiadták az „Apológiát“, hogy a benne foglaltakkal kimu­tassák az ellenük intézet támadások jogosulat­lan voltát és hitüknek igazságát. A zsinati hit­viták egyelőre Kálmáncsehi legyőzésével vég­ződtek. A siker nem sokáig biztosította a felekeze­tek közötti békét. A legerősebb harcot Dávid és Heltai a kálvinizmus eszméit követő Kálmán­csehi Márton ellen vívják meg, de később eme nemesitő harcok közepett kifejlődötttisztultabb fel­fogás Heltait a vezérrel Dávid Ferenccel együtt arról győzték meg, hogy másutt van az általuk keresett igazság, s ez az igazság keresés mind­kettőjüket a kálvinisták táborába vitte át. Ez a jelentős változás azonban nem változtatott Hel­tai tervein és munkarendjén. Tehát bevégzett ténnyé vált, hogy a kolozs­vári evangélikus egyház két legkitűnőbb tagja, Dávid Ferenc, aki eddig az ész és tudomány fegyvereivel sikerrel védte az ágostai hitvallást és Heltai, aki irodalmi munkásságával szerzett magának érdemeket, az urvacsorai hitviták foly­tán nyíltan a kálvinistákhoz csatlakoztak. Dávid Ferenc az úrvacsora kérdését illetően zsinatot eszközölt ki. Az általa kieszközölt zsi­natok 1559-ben Medgyesen tartották meg. Ezen a zsinaton Heltait és Dávidot a lutheránusok­kal szemben vereség érte és ezért Heltai visz­­szavonult a vitatkozások teréről és ismét a 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom