Ágoston József: Heltai Gáspár élete és munkássága - Unitárius kereszténység 1. (Budapest, 1935)

kálvinisták kevésszámú követőinek szószólói. Dávid és Heltai még a zsinat előtt kiadták az „Apológiát“, hogy a benne foglaltakkal kimutassák az ellenük intézet támadások jogosulatlan voltát és hitüknek igazságát. A zsinati hitviták egyelőre Kálmáncsehi legyőzésével végződtek.

A siker nem sokáig biztosította a felekezetek közötti békét. A legerősebb harcot Dávid és Heltai a kálvinizmus eszméit követő Kálmáncsehi Márton ellen vívják meg, de később eme nemesitő harcok közepett kifejlődötttisztultabb felfogás Heltait a vezérrel Dávid Ferenccel együtt arról győzték meg, hogy másutt van az általuk keresett igazság, s ez az igazság keresés mindkettőjüket a kálvinisták táborába vitte át. Ez a jelentős változás azonban nem változtatott Heltai tervein és munkarendjén.

Tehát bevégzett ténnyé vált, hogy a kolozsvári evangélikus egyház két legkitűnőbb tagja, Dávid Ferenc, aki eddig az ész és tudomány fegyvereivel sikerrel védte az ágostai hitvallást és Heltai, aki irodalmi munkásságával szerzett magának érdemeket, az urvacsorai hitviták folytán nyíltan a kálvinistákhoz csatlakoztak.

Dávid Ferenc az úrvacsora kérdését illetően zsinatot eszközölt ki. Az általa kieszközölt zsinatok 1559-ben Medgyesen tartották meg. Ezen a zsinaton Heltait és Dávidot a lutheránusokkal szemben vereség érte és ezért Heltai viszszavonult a vitatkozások teréről és ismét a

15