Ágoston József: Heltai Gáspár élete és munkássága - Unitárius kereszténység 1. (Budapest, 1935)

együtt hagyta ott a katholikus egyházat s ment át Luther táborába.

Ettől kezdve Dávid Ferenc és Heltai Gáspár alakja együtt jelenik meg a reformációs küzdelmekben. Dávid Ferenc, a lánglelkü szónok és Heltai, a csendes munkás. Ezekben a küzdelmekben szinte kiegészítik egymást. Dávid Ferenc fényes szónoki tehetsége, szilárd, férfias jelleme, erős hitbeli meggyőződése s harcias egyénisége magával ragadja a csendes természetű Heltait is, aki ezután vele együtt küzd és védelmezi hitvallását, róla könyvet ad ki s néha ő is belevegyül a hitvitákba. Heltait azonban az irói és nyomtatással járó munkák annyira lekötötték és háttérbe szorították, hogy a vezérszerepet emiatt Dávid Ferenc kezébe játszotta át. Dávid Ferenc erősen izgató szellemével, elragadó szónoki képességével s azáltal is, hogy Kolozsvár szülötte volt, Stancarora mért hatalmas csapásával az események vezérévé avatta magát, amig Heltai inkább higgadt mint bátor, inkább tudós mint szónok, inkább közkatona mint vezér volt.

Heltai a bibliafordításon kívül más irodalommal is foglalkozott. A nyomda első terméke egy kis könyvecske: „Catechismus Minor, azaz a keresztyéni tudománynak rövideden való summája“ volt, amely az ágostai hitvallás tanait foglalta magában. Ezt a kis kátét még ebben az évben követte a „Ritus explorandae veritatis“ cim alatt kiadott munkája. Ennek a műnek az

11