Ágoston József: Heltai Gáspár élete és munkássága - Unitárius kereszténység 1. (Budapest, 1935)

előszavában bizonyítja be Heltai törhetetlen, jó magyarságát. Ezt a művet még Martinuzzi nyomatta ki, ami fényes bizonyíték arra, hogy milyen jó hírnévnek örvendett a nyomda, mert kevés idővel azelőtt Martinuzzi pénzbírsággal sújtotta Heltait a nyomdája miatt.

1551-ben hagyta el a sajtót: „A Bibliának első része, azaz Mózes öt könyve“. A fordítás elé érdekes előszót irt Heltai, amelyben kifejezésre juttatja híveinek, miszerint „Egyéb tudomány nélkül üdvözölhetsz, de enélkül soha“. Még ugyanazon esztendőben jelent meg a „Jézus Sirák könyve“ fordításában. Ugyancsak ez évben kerül még sor a Bölcsesség könyvének kiadására is. Ez esztendő Heltaira nézve elég szerencsésen végződött. Ó a Martinuzzi halálát követő események diadalát az uj egyháznak könyvelte el.

Heltai, mint főprédikátor az uj vallás kérdéseinek nyilvános megtárgyalásán kívül időt szakított magának a város rendezésére és a a városi polgárság lelkűidének megnyugtatására is, azonfelül, hogy a magyar bibliafordítást sem hanyagolta el. Kiadott még más olyan szellemű munkát is, amely hozzátartozott a reformáció által teremtett erkölcsök javításához. Ilyen tárgyú könyve volt „A részegségnek dialógusa“ és a „Trostbuchlein“ németnyelvű munkája. Ezeket a könyveket a protestáns reformáció által kezdetben életrekeltett részegségek és könnyelmű tobzódások ellen irta, illetve fordította le.

Még két könyve jelent meg ebben az év12