Négyszáz év 1568-1968. Emlékkönyv az Unitárius Egyház alapításának négyszázadik évfordulója alkalmából (Kolozsvár, 1968)
Az Unitárius Egyház istentisztelete és szertartásai
Az Unitárius Egyház istentisztelete és szertartásai Istentiszteletünk és szertartásaink 400 éves történetének vizsgálata arról győz meg, hogy ezek hitelveink fejlődésével többé-kevésbé párhuzamosan alakultak. Ez alól a történelmi párhuzamosság alól kivételt képeznek történelmünknek azon korszakai, midőn hatalmi tényezők istentiszteletünkre és szertartásainkra tőlünk idegen hitelvek kifejezését kényszerítették. Első liturgusunk Dávid Ferenc volt. Liturgiái felfogásának kezdeti szakaszát valószínűleg a Heltai Gáspár által 1557 táján kinyomtatott ágendáskönyv tükrözi. Dávid Ferenc mint egyházalapító az első keresztények példájára az istentiszteletet és a szertartásokat „az emberhez nem illő és nem üdvösséges ceremóniáktól“ megtisztítva, a lehető legegyszerűbb formában és mozzanatokban állapította meg. Az istentisztelet éneklésből, bibliaolvasásból és irásmagyarázatból állott. Az istentisztelet főbb mozzanatai: ének, könyörgés, egyházi beszéd, könyörgés, megáldás és ének. Az Uzoni Fosztóféle egyháztörténet megemlíti, hogy a 17. században, egyházunkban közhasználatban állott egy ágendáskönyv, amely azonban elveszett. A Radeczki Bálint (1624) és az Almási Gergely Mihály- féle (1694) egyházi rendtartásból megtudjuk, hogy egyházunkban még a 17. 90
