Négyszáz év 1568-1968. Emlékkönyv az Unitárius Egyház alapításának négyszázadik évfordulója alkalmából (Kolozsvár, 1968)
Az Unitárius Egyház hitelvei
A mi unitárius hitünk szerint Isten a világegyetem alkotója. Erre minket a logikai kényszerűség (logikai érvényesség) szorít rá. Nem lehet kitérnünk előle. Az ob jektiv világegyetem alkata, melyet logikámmal felfogok, megköveteli tőlem, hogy mint e világegyetemnek szerve, szervesen illeszkedjem bele s ismerjem meg belső természetét. Az Isten léte logikai szükségszerűség az ember számára s egyetemes egysége istenhitemnek első hitelve. A mai kísérletező, kutató tudományos világban a fizika és a kémia fundamentális tudománynak látszik. A tudomány általában logikai alapokon állva a valóság megismerésére van hivatva. Megismerni tehát a világegyetem körében a valóságot. A kémikus a hidrogén és oxigén vegyületének, a víznek létrehozása alkalmával kénytelen volt autokatalizátornak nevezni azt az általa megfigyelt, de ismeretlen energiát, amit sem az egyik, sem a másik összetevő nem mondhatott magáénak. A tudomány már a küszöbnél be kellett, hogy lássa, miszerint ismeretlennel áll szemben. így ismerete nem abszolút. A bölcselet is ismer autotetikus ítéletet, amit nem ő alkotott, hanem logikai alapelvként a világ szellemiségében készen talált meg. A vallás és a vallásos hit — az emberiség lelki fejlődésével kapcsolatban — az istenfogalmakat nem maga alkotja, hanem azokat a világegyetem hozza számára. A tudás és a hit alapelvei nem az emberiség kizárólagos alkotásai, hanem a világegyetemben alapuló tényezők. Ezek szerint beszélhetünk hitelvekről, de ezeket sem zsinatok, sem pedig unitárius köztudat nem hozzák létre; ezek legfeljebb csak megértik és felfogják szellemi fejlődésükhöz képest. 80
