Négyszáz év 1568-1968. Emlékkönyv az Unitárius Egyház alapításának négyszázadik évfordulója alkalmából (Kolozsvár, 1968)

Az Unitárius Egyház szervezeti szabályzata

pítása az, hogy Dávid Ferenc az egyházi szervezet kérdésével behatóbban nem is foglalkozott. A második az, hogy Dávid Ferenc elítéltetését követő időben (1579 után), Blandrata György és társai az egyház szervezetének egy részeként megalkották a vezetésre és irányításra hivatott konzisztoriumot. További megállapítása az, hogy a lengyel fejlettebb egyházi életből Erdélybe püspöknek jött Radeczki Bálint, latinos elnevezéssel Valentinus Radecius, 1626-ban adta ki az első rendszeres egyházigazgatási törvényt, Disciplina

Ecclesiastica

címen, amit közönségesen Disciplina

Radeciananak

neveztek. A viszonyok változása és a fejlődés következtében Almási G. Mihály püspök 1694-ben nyomtatásban is kiadta a Disciplina

Ecclesiasticát,

bizonyos változtatásokkal és kiegészítésekkel. Ez a munka később is több kiadást ért el, utolsót az 1870-es években.

Időközben a történelmi fejlődés eredményeként egyházunkban is változások történtek. Üjabb igazgatási szabályok váltak szükségessé, amelyek el is készültek. Az egyház szervezetére vonatkozó rendelkezéseket az 1849-es eseményeket követő letargiából való feléledés után 1860 körül tűzték napirendre. A tervezet előkészítését háromtagú bizottságra bízta az egyház vezetősége, amelynek szakembere Mikó Lőrinc volt, Ferencz József

és Pap Mózes lelkészi jellegű egyházvezetők mellett. A tervezet alapjául Mikó Lőrinc összegyűjtött munkája szolgált, amelynek első részét, az egyházközségekre vonatkozót, 1873-ban törvénnyé emelte a Főtanács. Az egyházköri, valamint a központi szervezetre vonatkozó rendelkezések törvénybe foglalása a későbbi években történt folytatólagosan, 1902-ig.

Ezek összevontan Dr. Tóth György megállapításai ebben a tárgyban.

106