Négyszáz év 1568-1968. Emlékkönyv az Unitárius Egyház alapításának négyszázadik évfordulója alkalmából (Kolozsvár, 1968)

Az Unitárius Egyház szervezeti szabályzata

pítása az, hogy Dávid Ferenc az egyházi szervezet kér­désével behatóbban nem is foglalkozott. A második az, hogy Dávid Ferenc elítéltetését követő időben (1579 után), Blandrata György és társai az egyház szerve­zetének egy részeként megalkották a vezetésre és irá­nyításra hivatott konzisztoriumot. További megállapítá­sa az, hogy a lengyel fejlettebb egyházi életből Erdélybe püspöknek jött Radeczki Bálint, latinos elnevezéssel Va­­lentinus Radecius, 1626-ban adta ki az első rendszeres egyházigazgatási törvényt, Disciplina Ecclesiastica cí­men, amit közönségesen Disciplina Radeciananak ne­veztek. A viszonyok változása és a fejlődés következté­ben Almási G. Mihály püspök 1694-ben nyomtatásban is kiadta a Disciplina Ecclesiasticát, bizonyos változtatá­sokkal és kiegészítésekkel. Ez a munka később is több ki­adást ért el, utolsót az 1870-es években. Időközben a történelmi fejlődés eredményeként egy­házunkban is változások történtek. Üjabb igazgatási szabályok váltak szükségessé, amelyek el is készül­tek. Az egyház szervezetére vonatkozó rendelkezéseket az 1849-es eseményeket követő letargiából való felé­ledés után 1860 körül tűzték napirendre. A tervezet előkészítését háromtagú bizottságra bízta az egyház vezetősége, amelynek szakembere Mikó Lőrinc volt, Ferencz József és Pap Mózes lelkészi jellegű egyház­vezetők mellett. A tervezet alapjául Mikó Lőrinc össze­gyűjtött munkája szolgált, amelynek első részét, az egy­házközségekre vonatkozót, 1873-ban törvénnyé emelte a Főtanács. Az egyházköri, valamint a központi szerve­zetre vonatkozó rendelkezések törvénybe foglalása a későbbi években történt folytatólagosan, 1902-ig. Ezek összevontan Dr. Tóth György megállapításai eb­ben a tárgyban. 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom