Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)

Sándor Krisztina: Az erdélyi unitárius ifjúsági élet alakulása az elmúlt 40 évben

(\lso .miitán'us ifjúsági egylet 1900-ban alakult meg Kolozsváron, Dá^idf®erenc^£gylet Ifjúsági Köre néven. Előzményének tekinthetők 19. század második felétől az unitárius kollégiumokban működő Ttoiképzőkörök, valamint az egyházközségek olvasó egyletei is. A 20. század első két évtizedében néhány lelkes ember - köztük Kelemen Lajos, Márkos Albert, Gyallay Pap Domokos, Mikó Imre - kivitelezésének és az Unitárius Egyház, főként Boros György főjegyző, Ferencz József püspök és Petrichevich-Horváth Kálmán főgondnok támogatásának köszönhetően, egyre több egyházközségben alakult meg a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet.

Az ifjúsági élet szervezett irányításának céljával alakult meg az országos egylet 1929-ben, Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Köreinek Egyetemes Szervezete néven. Létrehozói több éven keresztül vezetői is voltak: Szent-Iványi Sándor, Balázs Ferenc, Mikó Imre, Lőrinczi László, később Dobai István, Kovács Lajos, Szabó Samu, Símén Dániel, Gyergyai Judit, Fikker János, Erdő János. Az országos ifjúsági életet egy központi, kolozsvári irodából irányították.

Legfontosabb megnyilvánulásuk az 1928 és 1947 között megtartott tizennégy ifjúsági konferencia volt, mindenik több időszerű téma és szervezeti kérdés köré összehívva. Emellett egyházkörönként is tartottak ifjúsági találkozókat, dalosversenyeket. Népszerű volt az egy-egy vidék fiatalságát összegyűjtő ifjúsági nap szervezése is. Emellett ismeretterjesztő célzatú vetítettképes előadásokkal éveken át járták Erdélyt. Az ifjúsági munka eszmei összefoglalására és terjesztésére voltak hivatva a kiadványok: az első lap Ifjúság címen 1928-ban, majd a tulajdonképpeni sajtófórum, a Kévekötés, 1929 és 1936 között.

Mindez azonban az erdélyi magyar szellemi és egyházi életet árgus szemekkel figyelő román államhatalmi cenzúra szorítá-187