Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)

"A hit Isten ajándéka." Idézetek Dávid Ferenc munkáiból

lárd alap ez, mely a próféták és apostolok írásaiból és ezzel egyenlő vallástételekből való, melyet soha senki meg nem hamisíthat, sem fel nem bonthat... Nem találjuk sehol a szentírásban, hogy az Isten háromság vagy négység volna, vagy pedig lényeg, avagy személyes, hanem hogy egy és egyedülvaló... Következésképpen, mivel az Isten csak egy, nem lehet kettős, sem hármas, sem lényegből, se személyből álló, mert Ő csak tiszta, egy lélek.

Sem kettős, sem hármas Istent nem vallók, hanem egyet, ki a mi Urunk, a názáreti Jézus Krisztusnak szent Atyja. Az egész szentírás csak az egy Istenre vezet minket.

Isten, mennynek és földnek teremtője, Krisztusnak Atyja, ki mindnyájunknak kijelentetett, valahányszor a maga erejét és cselekedeteit eszközök által kinyilvánítani és megmutatni akarta, azt mívelte, hogy azokat tőle mindig megkülönböztessék úgy, hogy Őt mindenek szerzőjének és létrehozójának, emezeket pedig csak eszközöknek tartsák.

Vétkeznek, akik az Istent nem tisztelik kegyes atyaként, sőt inkább kegyetlen bírónak tartják. Az az Isten ugyanis, akinek nevében keresztelkedünk, Atyának nevezi magát.

Lassan, lassan Isten a dolgok végén kezdette el és a mi időnkben akarja Ő szent felsége megtisztítani anyaszentegyházát a tévelygésektől, és ebben utat is mutatott, mert mind a tanítókat, mind a hallgatókat szent igéje mellett akar megtartani.

Az Istennek önmagának eleitől fogva gondja volt és lesz az Ő igazságára.

Ama kegyelmes és felséges Atya Isten, ki a híveit sem Egyiptomban, sem Babilonban el nem hagyta, most, mikor az irgalmassá-16