Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)
dr. Kovács Sándor: Az erdélyi unitarizmus történeti vázlata
A sorozatos támadások folytán az elnyomott és leszegényedett felekezet befele fordult, és amennyire tehette, táplálta művelődési igényeit. Nem véletlen, hogy ebben a kilátástalan században kezdte el Kénosi Tőzsér János [1708-1772] bágyoni, majd torockószentgyörgyi pap az unitárius egyház történetére vonatkozó adatokat gyűjteni. Munkáját Uzoni Fosztó István (1729-1778) folytatta.40 A század kiemelkedő teológusai közül meg kell említenünk: Almási Gergely Mihály (1655-1724), Szentábrahámi Lombárd Mihály (1683-1758) és Ágh István (1709-1786) nevét. II. József uralkodásával az unitárius egyház történetében is új korszak kezdődött. Az 1781. október 20-án kiadott Türelmi rendelet korlátozott vallásszabadságot biztosított az akatolikus felekezeteknek.41 Ennek értelmében szabadon lehetett prédikálni, a közösségek anyagi erejűkhez mérten templomot, iskolát építhettek, papot, tanítót tarthattak. A rendelet minden pozitívuma mellett tartalmazott olyan intézkedéseket is, amelyek akadályozták az egyházi élet zavartalan folyását. Ilyenek voltak: a püspöki vizitáció és mindennemű gyűjtés tilalma, a zsinati és főkonzisztóriumi gyűlések tartásának engedélyhez kötése stb. Mindezek ellenére az egyházban megindult a belső és a külső építkezés. A cenzúra enyhülésével 1787-ben megjelenhetett Szentábrahámi Lombárd Mihály posztumusz műve, Summa universae theologiae christianae secundum unitarios címmel.42 A Türelmi rendeletet követő fél évszázadban megközelítőleg ötven unitárius templom és iskola épült.43 Az új templomok közül kiemelkedik a Türk Antal tervei szerint 1792-1796 között épült kolozsvári istenháza.44 A nagy építkezések sugalmazója, támogatója és irányítója P. Horváth Ferenc (1731-1804) főgondnok és Lázár István (1742-1811) püspök volt. Lázár meglátogatta az egyházközségeket, megvizsgálta a gyülekezetek vallásos életét, számba vette azok ingó és ingatlan vagyonát, látogatásairól pedig részletes jegyzőkönyvet készíttetett, mely felbecsülhetetlen értékű kútforrása az erdélyi múlt emlékeinek.45 A külső megújulást elősegítette Suki 112
