Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)
dr. Kovács Sándor: Az erdélyi unitarizmus történeti vázlata
László (1741-1792) alapítványa, aki végrendeletében minden vagyonát az egyházra hagyta, hogy abból az egyházi és iskolai kiadásokat fedezzék. A kolozsvári, immár harmadik unitárius főiskola nagyrészt az ő hagyatékából épült. A század második nagy jótevője a lengyel származású Augusztinovics Pál (1763-1837) volt. A látványos építkezések után a belső reformok kevésbé látványos időszaka következett, melynek kezdeményezője és munkása Körmöczi János (1763-1836) püspök volt.46 Javaslatára kezdődött meg az úrvacsorában részesülni akaró ifjak ún. konfirmációs oktatása. 1821-ben, Körmöczi püspök idejében kezdődtek az angol-magyar unitárius érintkezések, melyek eredményeként a 19. második felétől a német egyetemek helyett az angliai egyetemeket keresték fel az unitárius akadémiták.47 Az amerikai unitáriusokkal a Nyugat- Európát és az Egyesült Államokat beutazó Bölöni Farkas Sándor (1795-1842) vette fel a kapcsolatot.48 A nemzeti szellem ébredését az 1848-as törvényhozás tetőzte be. A pozsonyi országgyűlés 1848-ban Magyarország egész területén kimondta az unitárius vallás törvényesítését. Az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt az egyház újból nehéz helyzetbe került. Az iskolákban szünetelt a tanítás, lelkészek és hívek, tanítók és tanulók nagy számban vettek részt a szabadságharcban.49 A politikai és nemzeti feszültségeket kihasználó bécsi kormány praktikáinak három unitárius templom és egyházközség esett áldozatul. A legsúlyosabb atrocitásokra Abrudbányán került sor, ahol, miután felgyújtották a templomot, 182 unitáriust gyilkoltak le. Az Organisations Entwurf következményei. Egyházépítés a kiegyezéstől az első világháború végéig A szabadságharc után az unitáriusok a többi felekezethez hasonlóan nehéz helyzetbe kerültek. Aranyosrákosi Székely Sándor (1797-1852) püspöknek 1852-ben bekövetkezett halála után a bé-113
