Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)
dr. Kovács Sándor: Az erdélyi unitarizmus történeti vázlata
mélye, hanem a szentiélektől fogantatott, isteni adottságokkal felettébb megáldott ember. Ez az antitrinitárius álláspont ütközött az 1566-1571 között rendezett nyilvános hitvitákon - Torda, Gyulafehérvár, Marosvásárhely és Nagyvárad - a trinitárius felfogással. Az Isten egységét és/vagy háromságát első ízben az 1566. április 24- től 27-ig, a fejedelem és tanácsosai jelenlétében Gyulafehérváron tartott zsinaton vitatták meg. Itt Dávid Ferenc és társai elvetették az istenfogalommal kapcsolatos olyan skolasztikus kifejezéseket, mint „essentia, substantia, persona, natura”, mert ezeknek nincs bibliai alapjuk. A második gyulafehérvári hitvita 1568. március 8-án kezdődött és tíz napig tartott, legjelentősebb eredménye a fejedelem és a rendek nagy részének unitáriussá térése volt. A hitviták küzdelmei nyomán kristályosodó teológiai értekezésekben, a markáns antitrinitarizmus mellett, ha tompított éllel is, de jelen van a radikális reformációt meghatározó anabaptisztikus-spiritualisztikus gondolatvilág. A nyugat-európai gondolkodók, elsősorban Erasmus és Sebastian Castellio eszmeiségét Erdélyben a vallásos tolerancia szolgálatába állították, és 1568-ban Tordán, a korábbi országgyűlési végzésekre is hivatkozva, törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot.13 (Az országgyűlési végzés egyik előkészítője Dávid Ferenc volt.) E határozat egyrészt az unitarizmus állami elismertetését és az egyház megalapítását szavatolta, másrészt a fejedelem toleráns valláspolitikájának köszönhetően lehetővé tette, hogy a Nyugat- Európában üldözött szentháromság-tagadó teológusok Erdélyben találjanak menedéket. A kolozsvári városi iskolánál elhelyezkedő teológusok - Johann Sommer, Jacobus Palaeologus, Matthias Vehe- Glirius, Christian Francken14 - hatására Dávid újólag felülbírálta krisztológiáját, és az ún. nonadorantista felfogás hirdetője lett, mely Jézusnak semmiféle istenségét nem ismerte el, és azt tanította, hogy nem szabad őt sem imádni, sem segítségül hívni. Az 1570-es évek elejére Erdély magyarlakta falvaiban és városaiban otthonra talált az új eszméket hirdető felekezet. Az unita-103
