Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
s helyükbe ref. papokat-tett. így vesztették el az unitáriusok Háromszéken több egyházközségüket. A végén az egyházközségek megsokalták a törvénytelen eljárást. Ellene sezgültek Keserűi Dajka Jánosnak és kíséretének s egyházközségeikbe be nem engedték. így maradt meg Háromszéken nehány egyházközségünk, de ezek is a Keserűi Dajka János felügyelete alá helyeztettek s egész 1691-lg a ref. püspökök fennhatósága alatt maradtak. Ezeket a törvénytelenségeket az országgyűlés is megsokalta s ezért 1622-ben Besztercéén azt határozta, hogy a szombatosok veszítsék ugyan személyüket illető vagyonukat, de csak a törvény rendes útján. Egy másik módja az unitáriusok zaklatásának az ú. n. ,,major pars“ jelszava alatt történt, amelyet különben Keserűi Dajka János is alkalmazott. Ugyanis még 1615-ben azt a törvényt hozták, hogy ahol a templomok birtoklása miatt egyenetlenség támadna, ott a templom és iskola a többségé legyen. Ez alapjában véve igazságosnak látszó törvény miatt az unitáriusok sok veszteséget szenvedtek. Nevezetesen Erdélynek a sok háború alatt elnéptelenedett helységeibe hajdúkat telepítettek be. Ezek reformátusok voltak s velük túlsúlyba jutottak több egyházközségben a reformátusok s ezáltal az unitárius templomot és iskolát sajátjuknak nyilvánították, az unitárius papok helyébe református papokat tettek s így a pásztor nélkül maradt unitáriusok beolvadtak a református egyházközségekbe. Ugyancsak a szombatosság címén az unitáriusok közül elvont hívek is sok helyen túlsúlyba juttatták a reformátusokat. A „major pars“ törvény alapján tett kísérletet Gyöngyösi András kolozsvári református esperes az ottani főtéri nagy templom elfoglalására. De itt még erősebben állott az unitárius vallás, minthogy ez a kísérlet sikerülhetett volna. „Az Isten nem engedte meg azt neki, mert nem járt az Isten parancsolatjában, hogy a másét hamisan ne kívánja“, — mondja krónikásunk. Emez ellenséges áramlatok között az unitáriusok hősi bátorsággal és önfeláldozással küzdöttek igazuk védelmében s egyházuk mentésében. így 1618-ban, a gyulafehérvári nagy templomban Csanádi Pál kolozsvári iskolaigazgató. a fejedelem jelenlétében nagy nyilvános hitvitát tartott Geleji Katona István gyualfehérvári rektorral. Ugyanezen évben Rádeozki Bálint püspök egy Apológiát adott be a fejedelemnek, amelyben megdönti azt a sokszor han-57
