Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
goztatott vádat, mintha az unitáriusok török hitet vallanának s kimutatja a kettő közti különbsége. Továbbá 1619-ben kiadták Enyedi Györgynek Thoroczkai Máthé által magyarra fordított Explicationes című művét, melyet annak idején Báthory Zsigmond a forgalomból kitiltott s több példányát nyilvánosan megégettette. E mű kiadását a fejedelem testvére s az unitáriusok pártfogója, Bethlen István az országgyűlésen 1620-ban kihirdette s terjesztését megengedte. Hogy a sok oldalról szorongatott hívek között a fegyelem meg ne lazuljon s a jó rend fennálljon, 1626-ban Rádeczki püspök többek segítségével kidolgozott és kiadott egy egyházi rendszabályt (disciplina ecclesiastical, amelyben a püspök, konzisztorok, esperesek, lelkészek kötelességeit írja elő. Mindezek mutatják, hogy az unitáriusok milyen szívós ragaszkodással küzdöttek az ellenséges áramlat ellen. Azonban Bethlen Gábor egyénileg sem szerette az unitáriusokat. Politikájával nem tudta összeegyeztetni azok gyarapodását. Papjai pedig különféle ürügyek alatt ki akarták törölni a bevett vallások közül. Ezért bár Bethlen Gábor Erdély legnagyobb fejedelme volt, ki e kis országnak a külföld előtt nagy tekintélyt szerzett; ki a nikolszburgi békében a magyar protestánsok vallásszabadságát biztosította; aki fejedelmi alapítványaival a református egyháznak legnagyobb jóltevője volt: az unitárius egyház történetében csak olyan szomorú emléket hagyott maga után, mint bármelyik katjf- fejedelem. IS. A dézsi egyezség. Bethlen Gábor halála után özvegy Brandenburgi Katalin (1629—1630) következett a fejedelmi székben. Az unitáriusok avval a kéréssel fordultak hozzá, hogy a haromszéki unitárius egyházközségeket engedje ki a rét. püspök kormányzása alól. A fejedelem-asszony ezt nem engedte meg. Azonban engedélyt adott arra, hogy maguknak külön esperest válasszanak s hitelvi kérdésekben az unitárius püspöktől függjenek. Utánna 7. Rákóczy György (1630—1648.) lett Erdély fejedelme. Rákóczy Zsigmond fejedelem fia, de anyja Gerendy Anna szombatos családból származott. Pályáját Felső-Magyarországon kezdte. Erős, sőt elfogult kálvi-58
